Döcög az építőiparban a munkaidő-nyilvántartás

Összesen 146 Békés megyei munkáltatót ellenőrzött a munkaügyi hatóság idén január 1. és március 31. között. A vizsgálatok során a foglalkoztatók 79 százalékánál (116 darab) tártak fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók 56 százalékát (424 fő) érintették. A jelentésből az is kiderül, miközben az ellenőrzések számában csökkenés figyelhető meg, nőtt mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya.

Bakos József főosztályvezető lapunknak elmondta, a leggyakoribb szabálytalanság a nyilvántartás megsértése (27 százalék), melyet a munkaidővel (26 százalék) és munkabérrel (26 százalék) kapcsolatos jogsértések követnek. A feketefoglalkoztatás aránya 14 százalék a főbb jogsértések megoszlásában, amit az „egyéb” kategória követ 7 százalékkal. A munkaidő-nyilvántartás problémája főként az építőipar területén jelentkezik, ahol gyakran nem vezetik a dokumentumot, míg a hiányos (hamis) adatszolgáltatás a kereskedelem, a vagyonvédelem és a vendéglátás területén volt jellemzőbb.

A munkaidő-beosztás hiánya is nagy munkavállalói létszámot érintett. A munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása volt jellemző, ami gyakorlatilag mind a dolgozó, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné tette a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is.

A munkabér határidőben történő meg nem fizetése a feldolgozóipar után a kereskedelemben érintette a legtöbb munkavállalót. Az ágazatban a kisebb településeken működő üzletekben sokszor tapasztalható, hogy maga a vállalkozó dolgozik, vagy családon belül oldják meg a foglalkoztatást. Több esetben a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el az alkalmazottnak.

A jelentés szerint Békés megyében az első negyedévben alacsonyabb volt a feketefoglalkoztatás az országos adatokhoz képest. Az ellenőrzött 755 munkavállaló közül 72-t foglalkoztattak feketén. Ennek leggyakoribb formája – a többi megyéhez hasonlóan – a bejelentés elmulasztása volt. Az egyszerűsített foglalkozás bejelentésének elmulasztása viszont nem jellemző.

Ezenfelül eltérést mutat még az országos adatokhoz képest, hogy Békésben arányaiban magasabb munkavállalói létszámot érintett a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésben. Ennek oka, hogy egy szociális szövetkezet 14 főt foglalkoztatott ilyen formában szerződés nélkül.

Meglehetősen gyakori szabálytalanság a részmunkaidős bejelentés a teljes munkaidős foglalkoztatás mellett. Az esetek döntő többségében azonban ennek bizonyítása nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltők nem mernek a főnökük ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a rejtettség.

Ami a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlását illeti, a megyében az országos tapasztalatoktól eltérően nem az építőiparban, hanem a vagyonvédelem területén foglalkoztatták a legtöbb alkalmazottat feketén. A személy- és vagyonvédelmi ágazat adta a vizsgált időszakban a „feketemunkások” 28 százalékát. Szintén magas e tekintetben a megjelenési aránya az „egyéb” ágazatnak (25 százalék), mely a már említett szociális szövetkezetre vezethető vissza. Míg a vendéglátás 14 százalékos „szeletet” foglalt el, addig a kereskedelmi vállalkozásoknál és a feldolgozóiparban ellenőrzött dolgozók 11 százalékát foglalkoztatták feketén. Eközben a mezőgazdaságban jelentősen csökkent (3 százalék), míg a gépiparban továbbra is a legalacsonyabb (kevesebb mint fél százalék) a feketefoglalkoztatás aránya. Előbbi arra vezethető vissza, hogy tavaly egy növénytermesztéssel foglalkozó munkáltató nem jelentette be 61 alkalmazottját.

Együttműködőek a munkáltatók

Bakos József tájékoztatása szerint az ellenőrzés alá vont megyei munkáltatók többnyire együttműködőek voltak. Egy részük azonban (leginkább a fővárosi székhelyű, székhelyszolgáltatást igénybe vevők) „sok esetben nem kívánnak a munkaügyi hatósággal kapcsolatot tartani, nem veszik át a leveleket, nem küldenek be iratokat, és nyilatkozatot sem kívánnak tenni” – fogalmazott a főosztályvezető.

Hozzátette, a munkavállalók alapvetően együttműködőek a hatósággal, ugyanakkor sokszor tartanak attól, hogy a valós munkaügyi visszaélések feltárásával veszélyeztetik a munkájuk megtartását.