Altatás helyett ivartalanítják a magára hagyott négylábúakat

Dr. Kozák Adrienn ­Rékától, a Szarvas Kóbor és Elveszett Kutyáiért Állatvédő Egyesület elnökétől megtudtuk, a Suzy Utzinger für ­Tierschutz nevű svájci szervezet­ több magyarországi projektet is finanszíroz állatvédelmi területen. Esetükben közel kétmillió forintot kaptak az ivartalanítási programra, amelynek minden forintjával el kell számolniuk, így a mikrocsipszám, a műtéti fotók és az oltási könyvek alapján a külföldi alapítvány közvetlenül az állatorvosoknak fizeti ki az összeget. Hozzátette, elvileg bármely hazai egyesület megkeresheti az alapítványt és megpróbálhat együttműködést kialakítani, ha támogatásra­ lenne szüksége.

Az egyesület beszámolójából kiderül, a kóbor állatok befogását végző teleprészre az elmúlt évben 253 kutya került hosszabb-rövidebb időre. A közterületen befogott ebek száma a tavalyi évben 83 volt, ezek közül 29 eb tulajdonosát tudták azonosítani a bennük lévő mikrocsip segítségével.

Van olyan puli, melyet egy zsákban vitt be egykori tulajdonosa, mondván a kutya sokszor elszökik, ezért nem tart rá igényt, de egy másik ebet azzal az indokkal vittek a telepre, hogy a gyerek, aki ajándékba kapta, időközben megunta. A közösségi oldalakon hemzsegnek az örökbe fogadható, szomorú szemű kutyák fotói. Dr. Kozák Adrienn ­Réka elmondta, míg tőlünk nyugatabbra a lakosság 10-15 százaléka tart négylábút, addig a hazai lakosság 75 százalékának van otthon kutyája.

– Problémák a nem kívánt szaporulatokkal vannak. Egy kutya akár 9-10 kölyköt is a ­világra hozhat, amelyeket aztán szélnek eresztenek, vagy rosszabb esetben különféle módszerekkel tüntetik el a háztól a gazdák. Míg számos európai országban magas ebadót vezettek be, amelyet azoknak nem kell kifizetni, akik ivartalanították kutyáikat, addig itthon a kötelező mikrocsipek beültetését sem ellenőrzik. Több egyesülettel vagyunk kapcsolatban, mindenhol arra panaszkodnak, hogy ömlenek be hozzájuk a kutyák, melyek nagy részét sikerül is örökbe adni, de rövid idő elteltével kezdődik minden elölről.

Egy éve fenntartója a szarvasi gyepmesteri telepnek az állatvédő egyesület, amely pályázati források mellett adományokból, valamint önkéntesek segítségével látja el a feladatait. A tiszta, gondozott telepen jelenleg közel ötven ­kutyusról gondoskodnak az állatvédők, ahonnan az ebek, a korábbi folyamattól eltérően­ ivartalanítva, oltva és mikrocsippel ellátva kerülnek ki, az egyesület így próbálja megelőzni, hogy a szaporulatok tovább fokozzák a tarthatatlan állománynövekedést, illetve, hogy tulajdonosaik figyelmen kívül hagyják a jogszabály által előírt kötelezettségeket.

Állatmenhelyként működnének tovább

Dr. Kozák Adrienn Réka elmondta, az állatorvosi költségeket a kezdeti időszak arányaihoz képest jelentősen sikerült visszafogni azzal, hogy az étkeztetést, maradékok helyett, minőségi húsáruval és száraztáppal oldották meg, melyhez az egyesület adományokból jut hozzá, így jelentősen csökkentek a korábban rendszeres bélfertőzések, és az ezzel együtt a betegség miatti elhullások száma is minimalizálódott. Az egyesület úgy véli, színvonalasan látja el a gyepmesteri feladatokat, a lakossági visszajelzések alapján a telep tiszta, rendezett, a kutyák kondíciója és állatorvosi ellátása megfelelő, ennek is köszönhető, hogy a bekerült kutyák egy részét el tudják helyezni örökbefogadóknál. Míg korábban, ahogyan a gyepmesteri telepeknél szokás, rendszeresen elaltatták az ott ragadt ebeket, addig mára már csak orvosi javaslatra van eutanázia a szarvasi ­telepen.