Modern háztartási gépeinket jobban fenyegetik a villámok

Várszegi György tűzoltó főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, évente néhány esetben hívják a tűzoltókat villámcsapás okozta lakóépület-tüzekhez. Idén két ilyen káreset történt Békés vármegyében. 

– Május 17-én este Gyulán, a Budapest körúton csapott bele egy tízemeletes társasház tetejébe a villám, ennek következtében tűz ütött ki a tetőn kiépített kazánház gázrendszerében. A helyi hivatásos tűzoltók az épület gázellátását megszüntették, így a tűz magától kialudt. Senki sem sérült meg, lakosságvédelmi intézkedésre sem volt szükség, a hálózatot a szükséges felülvizsgálat után a szakemberek újra üzembe helyezték – sorolta Várszegi György. Hozzátette, június 7-én este Battonyán az Ady Endre utcában csapott villám egy családi ház tetejébe. A tűzfalon lévő egyik gerenda meggyulladt, a padlástér füsttel telítődött. A helyi önkéntes és a mezőkovácsházi hivatásos tűzoltók az izzó, füstölgő részeket vízsugár segítségével hűtötték vissza, majd az épületet  hőkamerával átvizsgálták. A lángok nem terjedtek tovább, ennél az esetnél sem sérült meg senki. 

– Nem minden villámcsapás okoz tüzet, de az gyakori, hogy az épület elektromos hálózata, a hálózatra kapcsolt elektromos készülékek, berendezések károsodnak. Villámcsapás okozta tüzek vizsgálatát halálesetnél, a tűzeset minősített fokozatánál, illetve a hatóságvezető által szakmai szempontból indokoltnak tartott esetben végzi el a katasztrófavédelem – tette hozzá a szóvivő. Hangsúlyozta, a villámcsapás olyan természeti jelenség, amit megelőzni nem tudunk, védekezni ellene csak a rendelkezésünkre álló technikai eszközökkel lehet. 

– A tűzvédelmi előírások meghatározzák azoknak az épületeknek a körét, amelyekre kötelező villámvédelmi berendezést kiépíteni. A villámvédelem szerepe, hogy csökkentse a villám által az építményeket, illetve embereket érő sérülések és meghibásodások bekövetkezésének valószínűségét, súlyosságát. Egyik eszköze a villámhárító, az épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd, ami a becsapódó villám áramát a talajba vezeti, így az épületet megóvja a villámcsapás károsító hatásaitól, és biztosítja, hogy az építményben tartózkodókat ne érhesse áramütés. A másik eszköze az úgynevezett túlfeszültségvédelmi rendszer, amely a villamoshálózatba épített eszközök segítségével a berendezéseket óvja a közvetett csapás hatásától. Ha szakszerűen építik ki, nagyfokú biztonságot nyújt – részletezte Várszegi György.

A Mabisz tájékoztatójában foglaltakat – villámcsapáskor a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okoz kárt a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó háztartási gépekben, mint a régi berendezésekben – egy békéscsabai villanyszerelő is megerősítette. A szakember elmondta, ezek az eszközök minimális feszültséghatárral dolgoznak, így, ha egy épületbe becsap a villám, és nincsen, vagy nem jól működik a villámvédelmi rendszer, komoly problémák adódhatnak.

– A villámnak van elektromos és elektromágneses tere is. Utóbbit maga körül gerjeszti, ahogy törekszik a talaj felett maradni, miközben feszültséget indukál a különböző fém szerkezeteknél, vagy a falban lévő kábeleknél. Ezek az indukált feszültségek akár több ezer voltosak is lehetnek, a hálózatra belépve, bejutva a panelekre, tönkretehetik az elektromos berendezéseinket. Ami árammal működik, – tévé, tűzhely, mikró, klíma – veszélyben van – foglalta össze a lényeget a szerelő. Hozzátette, a villám belépési pontjánál nagyon nagy hő és elektromosság keletkezik, ami akár tüzet is okozhat, de ehhez több tényezőnek – rossz kötések, elavult, régi rendszerek – kell együtt állnia. 

– Családi házakba ki lehet építtetni egyszerűbb és komolyabb villámvédelmi rendszert is, de egyrészt horribilis összegbe kerül, másrészt ezeknél az épületeknél a villámcsapás viszonylag ritka. Abba is bele kell gondolni, ha a szomszédos házak tetején nincs villámhárító, az enyémen meg fent van, esetleg „odavonzom a bajt” – tette hozzá.