Pikó Tamás

2023.01.22. 09:55

A makettezéskor is figyel minden apró részletre a sarkadi rendőrkapitány

Közel három évtizede csatlakozott a rendőrséghez a Sarkadi Rendőrkapitányságot irányító Pikó Tamás rendőr alezredes. A szenvedélye viszont sokkal régebbi: nyolc-tízéves lehetett, amikor összerakta első makettjét – írták a Zsaru Magazin közösségi oldalán.

Hírlap-összeállítás, [email protected]

Fotók: Zsaru Magazin

– Nagyon komoly felvételi volt akkor, a bűnügyi szakra például tizenhétszeres túljelentkezés – emlékezett vissza a Zsaru Magazinban Pikó Tamás, aki 1994-ben felvételizett a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakára. – Gyakorlat idején a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon voltam járőr, illetve a vizsgálati osztályt erősítettem. Az első évfolyam után nyáron pedig a Balatonalmádi Rendőrőrsön teljesítettem szolgálatot. Budapesten tanulmányi időben nagyon sok meccset biztosítottunk. 

– A második év után már a Szeghalmi Rendőrkapitányságon teljesítettem a gyakorlatomat, aztán 1997-től ott lettem nyomozó, majd vizsgáló. Az élet úgy hozta, hogy 2002-től 2018-ig a bűnügyi osztályt vezettem. Fiatalon lettem vezető, szinte mindent magamtól, a magam kárán kellett megtanulnom. Sok áldozattal, lemondással járt ez a magánélet terén, de minden pillanatát élveztem. 2018-ban felkértek a Sarkadi Rendőrkapitányság vezetésére. Elvállaltam, két évvel később már az év helyi szerve lett a kapitányság a megyében.

Nyolc-tízévesen kezdett, repülőgépekkel

– Mint bűnügyi vonalon dolgozónak, a munkám során az egészen apró részletekre is figyelnem kellett. A makettkészítésnél pedig ugyanez a helyzet. Az összeállítási rajz elolvasása, értelmezése, az apró alkatrészek előkészítése, összeállítása vagy egy figura elkészítése ugyanilyen aprólékos munka. Mindig is szerettem a történelmet, és egy kis „művészkedő” hajlam is volt bennem. 8-10 évesen klasszikus makettekkel kezdtem, repülőgépekkel. Akkoriban szovjet, lengyel, cseh készletekhez lehetett hozzájutni. 

– Ha valaki NDK-s utasszállítóhoz jutott, akkor az már a csúcs volt! Főiskolásként, míg a többiek buliztak, én mentem a Móricz Zsigmond körtérre, a Bajcsy-Zsilinszky útra, a Sas utcába, és a makettüzletekben nézelődtem, és néha vásároltam. A Sas Military üzletben láttam először figurákat, és azonnal megfertőződtem – tette hozzá a rendőrkapitány.

Először szinte mindenki repülőgépeket rak össze, azután jön a Tigris, Párduc, Királytigris és többi híres-hírhedt német haditechnika: – Mindig úgy voltam vele, hogy olyannal induljak versenyeken, ami másnak nincs. Így jött a figurázás. Nyugat-Európában a figurák készítése nem is igazán a makettezés része. Kis manufaktúrák készítik a minőségi darabokat. Persze készletként is hozzájuk lehet jutni korlátozott számban, ezt mi, figurások állítjuk össze és festjük ki, mint egy repülőt, tankot. Régebben cink–ón ötvözetből készültek, ma pedig már műgyantából.

Pikó Tamás rendőr alezredes 8-10 éves kora óta makettezik. A történelmi figurák mellett mostanában összetett diorámákat, életképeket is készít

Főleg történelmi figurákat készít

Az alezredes alapvetően történelmi figurákat készít. Mivel a versenyeken fontos a történelmi hűség, így – mielőtt leül, és elkezdi elkészíteni a figurát – heteket azzal tölt, hogy kutat.

– A japán figuránál rengeteg kimonót néztem meg. A gall harcoson látható pajzs egy klán törzsi jelvénye. Amikor háttéranyagot „kutatok”, vagy elkezdek festeni, akkor kizáródik a világ. Nekem ez a kikapcsolódás, így tudok ellazulni – magyarázta. Bár a figurák 5-9 centiméteresek, ha valaki azokat nagyítóval nézi, akkor még azt is látni, ahogy a szem pupilláján megcsillan a fény.

– Egy ilyen apró dolog megfestésénél nincs sok mód javításra, lehetőleg elsőre sikerülnie kell. A huszárnál is az árnyékok, a színek mind-mind külön festés. A huszárnál 8-10 ilyen árnyalat van. Meg kell határozni a kompozíciót, a környezetet, honnan jön a fény. Sokszor én gyártok le kiegészítőket. A kalózoknál a pénzérméket, a tarisznyarákot is én készítem el – ecsetelte. A nagyítón keresztül minden apró részlet valóban előjön.

Szamurájjal, indiánnal indult legutóbb versenyen

– Általában olyan figurát keresek, amit más nem csinál. Történelmi figurázással nagyon kevesen foglalkoznak. Az első versenyemen hét évvel az első megfestése után mertem indulni. Pár éve a történelmi figurák festése idehaza szinte teljesen megszűnt. Beléptek helyére a fantasyfigurák. Emellett jöttek a piacra a kínaiak, akik 3D-s nyomtatóval készítik dömpingben a figurákat, a kézzel dolgozó manufaktúrák – mint a modenai Pegaso Models – nehéz helyzetbe kerülhetnek.

– Úgy vagyok vele, hogy én csak azért sem állok be a sorba. Legutóbb két párbajozó szamurájjal és egy irokéz indiánnal indultam versenyen. Ugyanakkor az utóbbi időben „rákattantam” az első világháborúra és az összetettebb diorámákra, az életképekre. Talán ez a makettezés csúcsa. Harcjármű, figurák, környezet – mind magas szinten kidolgozva, egy kis történetet elmesélve.

Magyar harckocsizókat épített barátjának

Legutóbb egy barátjának épített egy életképet, aki húsz éve azt mondta neki, hogy épít egy tankot. Ez azóta sem történt meg, így Pikó Tamás úgy gondolta, hogy meglepi eggyel. De nem egy sima tankot épített neki, hanem mellé tett harckocsizókat is, akiket a barátja egyik régi fotójáról mintázott, természetesen a figurák közt szerepel a barátja is.

– Mivel magyar harckocsizót nem gyárt senki, így vettem szovjet harckocsizó katonákat. Teljesen szétdaraboltam az alkatrészeket. A kezet, lábat új pozícióba alakítottam, szó szerint lefaragtam a ruházatot róluk, majd műgyantából újraformáztam a volt Magyar Néphadsereg 65M gyakorlóját, azután megfestettem. 

– Mivel harcjármű, diorámaépítőként még nem igazán vagyok ismert a „makettezőtársadalomban”, próbaképpen ezzel is elindultam egy versenyen, ahol második lettem.

– A figura maga nem annyira drága. Megrendelem Olaszországból vagy Spanyolországból. Általában 40-50 euró, egy lovasfigura olyan 100-120 euró nyersen. Aztán kell hozzá egy szép talp. A festékek, egyéb makettezőanyagok sok figurára vagy más makettre elegendőek, bár az is pénz, és idő, mire kialakul egy megfelelő felszerelés. Készen összeállítva, talpazatra rakva, pici környezettel egy olyan lovasfigura, mint a huszárom, olyan 1000-1100 eurót ér. Hogy mennyire időigényes? Napóleon 4. gárdaezredének huszárja, amellyel „best of show” díjat is nyertem, 370 munkaórámba került. És persze ez előtt ott van a munkám, a család, a barátok. Úgyhogy nem gyorsan készül el.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában