Szijjártó Péter: ráfordulhatunk a déli országrész fejlesztésére

Sikerült elérni a keleti és a nyugati országrész gazdasági kiegyensúlyozását, most ráfordulhatunk a déli országrész fejlesztésére – mondta a Békés Megyei Hírlapnak adott interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a napokban Békésen tartott pódiumbeszélgetést. Szijjártó Péter szerint hatalmas lendületet adhat vármegyénknek Románia csatlakozása a schengeni övezethez, de ezzel együtt is azon dolgoznak, hogy minél több beruházást tudjanak elhozni a térségünkbe, s ebben nagy segítség az M44-es gyorsforgalmi út is.

Pocsaji Richárd

Szijjártó Péter: ,,azon dolgozunk, hogy minél több forrást tudjunk hozni Békésbe” Fotó: Jenei Péter

– Miniszter úr, a Békésben élők nagyon örülnek az M44-es gyorsforgalmi útnak, de kérdésként merül fel bennük: most, hogy van gyorsforgalmi utunk, lesznek-e új munkahelyek is a térségünkben? Ön korábban beszélt arról, hogy minden adott ahhoz, hogy a magyar kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókusza Dél-Magyarországra irányuljon. Mit kamatoztathatunk ebből, mi, békésiek?
– Tíz évvel ezelőttig az ország keleti és nyugati részének a beruházásvonzó-és ösztönző képessége ég és föld volt. Tíz-tizenkét éves kemény gazdaságpolitikával sikerült ezt gyakorlatilag kiegyenlíteni, hiszen Debrecen, Miskolc, Szolnok, Nyíregyháza, Hatvan térsége ipari központok lettek. Elmondható, hogy a kelet-nyugati kiegyensúlyozást, amire korábban nem sok esélyt adtak, végrehajtottuk. Most ráfordulhatunk a déli országrésznek a fejlesztésére.

Békés vármegyében az elmúlt három évben másfélszeresére nőtt az átlagbér, s az elmúlt tíz esztendőben összesen 140 milliárd forintnyi beruházáshoz adott a kormány támogatást.

Olyan nagy nemzetközi cégek vetették meg itt a lábukat, mint a Linamar vagy az Airbus, de emellett például a Mondi és egyéb cégek beruházásait támogattuk. Mindez azt jelenti, hogy a további fejlesztéseknek jó alapjai vannak. Újabb hatalmas lendületet adhatna a vármegyének, ha Romániát végre be tudnánk segíteni a schengeni övezetbe. Én is határ mentén születtem Komáromban és ott is nőttem fel, s pontosan tudom, hogy a határ menti lét lehet speciálisan nehéz vagy kedvező is. Hogy a kettő közül melyik jön létre, az a határt keresztező infrastruktúrától függ. Itt van egy hatalmas tartalék: van tíz olyan út, köztük több Békésben, amelyeket megépítettünk. Ha Románia a schengeni övezet tagja lesz, akkor azonnal megnyílik több új átkelő és akkor a határ nem elválasztani fogja az itt élőket a túloldaltól, hanem összeköti és ez új lendületet hoz a térségnek. Ugyanakkor ezzel együtt is azon dolgozunk, hogy Békés vármegyébe minél több beruházást tudjunk elhozni és ebben nyilvánvalóan segít az M44-es.

– Majdhogynem napra pontosan egy éve jelentette be, hogy megállapodás született arról, hogy 2030-ban átadják a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolatot is Magyarország és Románia között. Ez tulajdonképpen az M44-es gyorsforgalmi út meghosszabbítását jelenti Békéscsaba és a határ között, mely majd a román oldalon a Nagyvárad-Arad gyorsforgalmiba futhat bele. Hol tart most ez a folyamat?
– Sorin Mihai Grindeanu-val, Románia közlekedési miniszterével megállapodtunk abban, hogy 2030-ra ezt a fejlesztést közösen fogjuk végrehajtani. Létrehoztunk egy közös munkacsoportot, ennek a legutóbbi ülése február utolsó napjaiban volt, továbbá zajlanak a szakértői egyeztetések így a 2030-as határidő teljes mértékben tartható.

– A Budapest-Lőkösháza vasútvonal fejlesztésével, a 160 kilométer/órás maximális sebesség növekedés mennyiben adhat lendületet új cégek érkezésének?
– Ennek abszolút célnak kell lennie. A nagy termelővállalatok ma Európában abban a helyzetben vannak, hogy a saját és a fogyasztói elvárások szerint is minél közelebb kell kerülniük a nulla kibocsátású tevékenységhez. Ez pedig nem lehetséges a szállításaik vasútra való átterelése nélkül. Ezeknek a cégeknek kulcsfontosságú a vasúti szállítás. Minden egyes most megvalósuló beruházás, szegedi, nyíregyházi vagy éppen debreceni, mind vasúti kapcsolatot igényel. A Magyarországról Lőkösházán át Romániába tartó vasútvonal kétvágányúsítása egyrészt a Békés vármegyei térség beruházásvonzó képességét jelentősen fogja növelni. Arról nem is beszélve, hogy a magyar export számára Románia évente, változóan a második-harmadik legnagyobb célország. Nekünk az az érdekünk, minél több verőér szabdalja át a határt. Egy egyvágányú vasúti pálya jelentőssége nem összehasonlítható egy kétvágányú, villamosított pályával. Ez körülbelül olyan, mint a másodrendű út és az autópálya.

– Picit a szomszéd vármegyébe kalandozva, a BYD szegedi gigaberuházása jelenthet-e esélyt munkahelyekre a Békésben élőknek?
– Teljes mértékben. Egy-egy ilyen nagyvállalat sok tíz kilométerre kitekintve húzza meg azt a kört, ahonnan munkavállalókat toboroz. Mondok erre egy példát: a győri Audi gyárba Esztergomból vagy Pápáról is indulnak autóbuszok minden reggel. A közvetlen munkahelyteremtés miatt ez egy lehetőség a Békésben élőknek is. Más szempontból is fontos, ugyanis az a tapasztalat, hogy egy-egy ilyen nagyberuházó megjelenése egy egész ökoszisztéma kialakulását jelenti: ezek a vállalatok részben helyben lévő beszállítókat alkalmaznak, részben hozzák a sajátjukat. Nem koncentráltan maguk köré építenek minden beszállítót, hanem inkább elszórják pár tíz kilométeres környezetben. Erre a szlovák-magyar határ mentén is láthatunk példákat. Úgy gondolom, hogy Békés vármegyének a közvetlen és közvetett munkahelyteremtés céljából is komoly sanszokat biztosít a BYD szegedi beruházása.

– Magyarország alapvető érdeke az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása, a tűzszünet, és a béketárgyalások megkezdése – hangsúlyozta Ön többször is és más kormányzati szereplők is. Milyen lépésekkel lehetne Ön szerint elérni a békét?
– A nemzetközi politikában jelenleg szerepet játszó jelentősebb politikusok közül ma senki nem képes arra, hogy a béketeremtés valós esélyével lépjen fel. Azért nem, mert a nagy és erős országok vezetői olyan mértékben szenvednek háborús pszichózisban és olyan kijelentéseket, lépéseket tettek, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a béketeremtés tekintetében hatékonyan lépjenek fel. Új szereplőre van szükség, ő pedig belátható időn belül és nagy eséllyel a volt amerikai elnök, a republikánus Donald Trump. Ha tud nyerni és ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor kivételes esély nyílik arra, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen. Az ő megválasztása nélkül a béketeremtés esélye csekély.

– Június 9-én helyhatósági és európai uniós választásokon nyilváníthatnak véleményt az állampolgárok. Mi a tétje ezeknek a választásoknak?
– Ma Európa elképesztő formahanyatlástól szenved. Ha belegondolunk, az európai gazdasági versenyképesség jelentős mértékben visszaesett és az európai biztonság is jelentős mértékben romlott. Ebből csak egy politikai fordulattal lehet kijönni. Ehhez pedig az kell, hogy a mostani európai parlamenti összetétel jelentősen megváltozzon: a szuverenista, patrióta, konzervatív, jobboldali, keresztény alapokon álló erők a jelenleginél sokkal nagyobb szereppel bírjanak az Európai Parlamentben. Egy ilyen jelentős fordulat nélkül nem lehet javítani sem a kontinens gazdasági versenyképességén, sem a biztonságán. E nélkül nem lehet a józan ész talajára terelni a politikát és nem lehet migrációellenes politikát sem végrehajtani. A jobboldali fordulathoz minden ország a maga módján hozzá tud járulni: ha Magyarországon a kormányzópárti Fidesz meg tudja tartani a jelenlegi nagy számú képviselőjét, akkor hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az Európai Parlamentben a békepárti, migrációellenes erők nagyobb számban legyenek jelen, mint most.