Szűkül az olló az országrészek között: közel 30 ezer Békés vármegyei munkaerőpiaci helyzetét javította két projekt – galériával

Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja elmondta, mindkét program 2015-ben kezdődött, és az év végével nagyon komoly, nyolc éves munka ér véget. 

Mint kifejtette, az Út a munkaerőpiacra elnevezésű programban 25 és 64 év közötti; hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, illetve 50 év feletti, valamint közfoglalkoztatásban lévő emberek vehettek részt. Békés vármegyébe összesen több mint 15 milliárd forint érkezett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében életre hívott projektben, és a vármegyei programba több mint 15 ezer 600 álláskeresőt vontak be, illetve 75 különböző szakirányban valósultak meg képzések. A programban való résztvételüket követő 180. napon közel kilencezren voltak foglalkoztatottak vagy önfoglalkoztatottak. A szakemberek több mint 33 ezer alkalommal nyújtottak szolgáltatást, munkaerőpiaci és foglalkoztatási információk, munkaközvetítés és mentori segítségnyújtás formájában. 

Dr. Takács Árpád kifejtette, az Ifjúsági Garancia Programban mintegy 11 milliárd forint érkezett Békés vármegyébe, amibe több mint 12 ezer huszonöt év alatti fiatalt vontak be a szakképzési centrumok, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és partnerek együttműködésével. Hozzátette, a programok eszközt jelentettek a foglalkoztatás és népességmegtartó erő növelésére Békésben. Dr. Takács Árpád szólt arról, hogy a program kezdetén 16 ezer körül volt a regisztrált álláskeresők száma a vármegyében, míg napjainkra ez a szám 10 ezer körül mozog. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma 16 ezerről 4500 alá esett vissza.

Irányt mutatnak a tapasztalatok

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő kiemelte, a programok tapasztalatainak összegzése a következő időszakra is irányt mutat. Mint elmondta, a hazai foglalkoztatáspolitikában 2010-ben paradigmaváltás következett be, és a következő években a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,7 millióra emelkedett. 

– Szükség van azokra a programokra, amelyek segítik azokat, akik elhelyezkednének a munkaerőpiacon – tette hozzá. – A két projekt összesen több mint 27 ezer embert ért el Békésben, és jelentős részük ma is dolgozik.

Mint kiemelte, az idei az infláció letörésének az esztendeje, míg jövő év a gazdasági élénkítésé lesz. Ennek kapcsán a minimálbér növekedésének fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve – hangsúlyozta, új munkahelyeket próbálnak teremteni a vármegyében a fiatalok helyben maradásának érdekében is.

,,Felkészül Dél-Magyarország”

Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta, 2010-ben óriási munkanélküliség és alacsony foglalkoztatási szint jellemezte hazánkat.

– Ekkor vállalta a kormány, hogy tíz éven belül egymillió új munkahelyet hoz létre – fogalmazott, majd emlékeztetett arra, hogy volt olyan országrész, ahol akkor 1,5 százalékos, míg másutt 18,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

– Különbségek most is vannak, de az olló számottevően szűkült – emelte ki, majd kifejtette, a munkahelyeket oda kell vinni, ahol a munkáskéz rendelkezésre áll. Kitért arra, hogy Debrecenben 2030-ig 30 ezer új munkahely létesül, és „felkészül Dél-Magyarország”.

– Az itt, illetve a délebbre élők örülni fognak a következő időszak bejelentéseinek – folytatta a gondolatot. Szólt arról, hogy a foglalkoztatási adatok terén a 22.-ről a nyolcadik helyre lépünk előre az Unióban. Mint mondta, a COVID megtanította a munkáltatókat, hogy a jó, használható munkaerőt meg kell tartani.

– A munkaerő-tartalékot tekintve a középmezőnyben vagyunk az unióban, vagyis van még tartalék csak nem ott, nem annyi, nem olyan végzettséggel és nem olyan módon, mint ahogy szükség lenne rá – jellemezte a körülményeket.

Meg kell találni az inaktívakat

– Közös feladtunk, hogy megtaláljuk és megszólítsuk az inaktívakat, mert a következő esztendőkben minden kézre szükség lesz – hangsúlyozta az államtitkár. – Ugyanakkor az álláskeresők jelentős része nincs munkára kész állapotban, éppen ezért segíteni kell őket. Kitért arra, hogy Békésben is van munkaerő-tartalék. Mint elmondta, 2030-ra csak a demográfiai adatok miatt a 20-64 év közötti korosztályból 300 ezer ember fog hiányozni. Éppen ezért az említett időpontig a korosztályt érintő jelenlegi 80 százalékos foglalkoztatási rátát 85 százalékra akarják felvinni. 

– Mindez nem magyar jelenség – hangsúlyozta. 

A harmadik országbeliek foglalkoztatása kapcsán elmondta, a cél, hogy a magyar embereknek adjunk lehetőséget. 

– Ha megtettünk mindent, és még sincs magyar munkaerő, csak akkor adjunk lehetőséget harmadik országbeliek foglalkoztatására – hangsúlyozta. A kérdésről hamarosan tárgyalnak az országgyűlésben.