Az olasz és a perui mellett itt a magyar: a Csabagyöngye a zamatos csemegeszőlők egyik királya idén is

A nyár végi, őszi időszak egyik legkedveltebb gyümölcse a csemegeszőlő. Ezek között is az egyik királynak tartják a Csabagyöngyét, amit már több helyen is szüreteltek Békéscsabán. Mivel sokkal több csapadék hullott eddig idén, mint tavaly, kevesebb öntözésre volt szükség, és a termés is lényegesen gazdagabb lett az előző évihez képest. A hazai csemegeszőlők megjelenése a szezonban csökkenti az importot – bár szükség van ekkor is rá –, és lejjebb mentek a fogyasztói árak is. Az agrárkamara és a FruitVeb körképet készített.

Nyemcsok László

A Csabagyöngye a világ egyik legelterjedtebb csemegeszőlő-fajtája, keresztezéssel új szőlőtípusok kifejlesztéséhez használják fel.

Fotó: Lang Róbert-archív

A Csabagyöngye a világ egyik legelterjedtebb csemegeszőlő-fajtája, keresztezéssel új szőlőtípusok kifejlesztéséhez használják fel. A bogyó színe tökéletes éréskor sárgás-fehér. Íze rendkívül édes és muskotályos zamatú.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös körképe szerint évente mintegy 10-12 ezer tonna, friss piaci fogyasztásra szánt étkezési szőlő kerül a piacra, a hazai fogyasztás azonban ennél magasabb. Így az elmúlt években jelentősen bővült az import, elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel találkozhatunk a boltokban.

– Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta és két csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben – közölték az agárkamaránál. – Emellett számos borszőlőként besorolt fajta is keresett étkezési szőlőként. A fajták sokszínűségének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye mellett a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova.

A csemegeszőlő-fajtákat piaci szempontból színük szerint csoportosítjuk: fehér, kék, piros, valamint bogyóméretük és alakjuk (kerek, hosszúkás), fürtméretük szerint (tömegük alapján), valamint megkülönböztetünk magos és magnélküli fajtákat. Ez utóbbiak az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vásárlók és fogyasztók körében.

Évente mintegy 10-12 ezer tonna, friss piaci fogyasztásra szánt étkezési szőlő kerül a piacra, a hazai fogyasztás azonban ennél magasabb /Fotó: Imre György/

Hazánkban az idén mintegy 371 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun vármegye (142 hektár). A termőterület az elmúlt években nem változott, ennek oka, hogy a csemegeszőlő-termesztés kifejezetten tőke- és beruházásigényes kultúra, nagyon magas szaktudást, precizitást, odafigyelést igényel. Ráadásul jelentős mértékben kitett az időjárási kockázatoknak is. A kereslet ugyanakkor jelentős: 20 éve világszerte folyamatosan nő az igény a jó minőségű csemegeszőlőre.

A NAK-nál elmondták, hazánkban az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető, folyamatosan emelkedik. A növekvő trendet az importadatok is alátámasztják: az elmúlt négy évben gyakorlatilag a duplájára emelkedett a csemegeszőlő behozatala (a 2018-as 7100 tonna után 2021-ben 14 400 tonna volt az import).

Minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára

Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs: ha nem teljes érésben szedik le, akkor éretlen is marad. Minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára, mivel annál több antioxidánst tartalmaz. Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére is. A hűtőben a szőlő egy hétig is eláll.