A fenyegetések miatt leállított generátorok mérsékelhették volna a jégkárokat Orosházánál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arról tájékoztatott, hogy a felhőzet olyan irányból közelítette meg Orosházát, ahol a korábbi, generátorkezelőket ért halálos fenyegetések miatt a jégkármérséklő-, Jéger-rendszer több generátora nem működött. Ezáltal romlott a védekezés hatékonysága.

– A fenyegetéseket kiváltó alaptalan tévhitet – mely szerint a Jéger-rendszer okozza az aszályt – egyebek mellett egyértelműen cáfolja az is, hogy a Dél-Alföldön szeptemberben minden harmadik napon működtek a talajgenerátorok, miközben egyes helyeken a sokévi átlagot jelentősen meghaladó mennyiségű, 130-150 mm eső esett – hangsúlyozták az agrárkamaránál.

Mint megtudtuk, illetve át is éltük, szeptember 29-én Magyarországot heves záporokkal és zivatarokkal érte el egy frontrendszer. Az Országos Meteorológia Szolgálat riasztásának megfelelően délelőtt fél 12-től fokozatosan bekapcsolták a Jéger-generátorokat. Kivéve megyénkben azokat, amelyeket korábban a kezelőket ért halálos fenyegetések miatt ki kellett kapcsolni.

A frontrendszer legintenzívebb, szupercellává fejlődött felhőzete az ország déli területein haladt végig. Noha a szupercellák esetén a jégkármérséklő-rendszer nem nyújt teljes védelmet, de az érintett területen a védekezés hatékonyan mérsékelte a kialakuló jégszemek méretét. Kivétel volt ez alól Orosháza. A várost nyugati irányból olyan vonalon érte el szupercella, melyen a fenyegetések miatt néhány generátor nem működött. A kikapcsolt berendezések következtében ezen a területen romlott a védekezés hatékonysága. Emiatt Orosháza környékén nagyobb szemű, dió nagyságú jég esett, amely jóval komolyabb károkat okozott, mint azokon a területeken, ahol teljes kapacitással zajlott a védekezés.

 A NAK-nál közölték, az alaptalan tévhitet – mely szerint a Jéger-rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok, és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem befolyásolja.

– Idén szeptemberben minden harmadik napon, azaz hetente legalább kétszer működtek a Jéger-rendszer generátorai a Dél-Alföldön, miközben a Dunától keletre és a délkeleti területeken az elmúlt 30 napban több eső esett az ilyenkor szokásosnál. A Tiszántúlon nagy területen az 50 millimétert is meghaladja a csapadéktöbblet – emelték ki az agrárkamaránál. Ahol kitértek arra is, bíznak abban, hogy a tudományos tények mellett az utóbbi hetek esős időjárása is meggyőző érv az álhírek és a tévhitek ellen, és ezáltal megszűnik a generátorkezelők fenyegetettsége.