Jelentős bevételtől estek el a vadászok

Az elmúlt vadászati évben a megyei vadgazdálkodás pénzügyi mérlege pozitív volt, valamivel több mint 1,73 milliárd forint összesített bevétel mellett az ágazat költségei 1,68 milliárd forintot tettek ki.

A külföldi vadászok költései nyomán több mint 275 millió forint bevétel keletkezett Békésben a legutóbbi idényben. Bérlelövésből közel 263 millió forint, a kapcsolódó szolgáltatásokból pedig csaknem 13 millió forint származott. Az adatokból kiderül: nagyságrendileg az éves vadászati összbevételek hatodát a külföldiek adják. Jelentős bevétel származik még az élő vadból, ebből összesen 471 millió forint érkezett a megyébe. Ez egyébként kiugróan magas: az előző szezon adatai alapján egyedül Csongrád-Csanád megye közelítette meg.

A pandémia miatt azonban nem sok esély van arra, hogy hasonló számokat produkáljon az ágazat, mivel a covid-járvány következményei a békési vadászturizmust is lényegében a padlóra küldték. A vadgazdálkodási év minden esztendő márciusától a következő év februárjáig tart, így alig néhány hónap van hátra az idei szezonból.

Hrabovszki János, a megyei vadászkamara elnöke elmondta, a Békés megyei vadásztársaságok legnagyobb árbevétele az őzbak és az őzsuta vadásztatásából származik, de az állat húsából is jelentős bevételük van.

Évente nagyságrendileg 10 ezer őz kerül terítékre, de idén a május közepéig tartó főszezon kiesett, alig néhány vendégvadász érkezett.

Az árbevétel szempontjából az őz mellett a mezei nyúl is meghatározó Békésben, ennek hasznosítása november, de­cember. Ez a két hónap az, amikor a mezei nyulat vadászat vagy élőnyúl-befogás alatt hasznosítják.

– A Békés Megyei Vadászszövetség kezdeményezésére idén a megyei kormányhivatal a vadászati szezont meghosszabbította – ilyen egyébként még nem fordult elő korábban, – így két héttel tovább lehet a mezei nyúlra vadászni, és az élőnyúl-befogás is ugyanennyivel hosszabbodott. Ez idő alatt is változhat a külföldi vevő igénye, amire így a hosszabbítás alatt is esélyünk lesz reagálni – emelte ki Hrabovszki János. Megjegyezte, az élő mezei nyúl ára nagyságrendileg 30 ezer forint, ez most legjobb esetben is alig éri el a 20 ezer forintot.

– Előnevelt fácánból 160 ezer darabot helyeztünk ki, a jól fizető külföldi vadászok elmaradása miatt a szerényebb belföldi értékesítés maradt. Bizakodunk, hogy legalább a felnevelés, a gondozás költségei megtérülnek, ugyanis ezek a madarak a szabad természeti életet nem tanulták meg, így a tavaszt igen alacsony százalékban élnék meg

– tette hozzá.

A várható bevételekkel kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni, de a szeptemberi küldöttközgyűlésen úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi árbevétel jelentősen elmarad a tervezettől, az őzbakszezon után pedig úgy kalkulált, hogy nagyságrendileg a szokásos bevétel harmada teljesült.

Terv szerint végzik a feladataikat

Hrabovszki János a vadászok aktuális feladatairól elmondta, a vadgazdálkodási tervet a vadászoknak idén is az előírtak szerint kell teljesíteniük, így a megszabott ütemterv szerint végzik a munkát. Békés megyében főként a mezei nyúl szaporodását kell kordában tartaniuk, mivel ellenkező esetben tavasszal a mezőgazdasági kultúrákban – főként a napraforgóban – jelentős károkat okozna az állat.

A sertéspestis kapcsán az elnök elárulta, a megyei vaddisznóállomány szabályozása is folyamatban van, és mivel az állatot éjszaka lehet vadászni, így azok a vadászok, akik vállalták az állomány gyérítését, a kijárási korlátozás alól felmentést kaptak.

Hrabovszki János kiemelte, tavaly még tapasztaltak jelentősebb őzelhullást a megyében, ami bélrendszeri betegség miatt történhetett, idén azonban nem volt jelentős az elhullás. Ezzel kapcsolatban egyébként országos szintű kutatások folynak, amelyben a megyei vadászok is részt vesznek.