A Békés megyei agrárium helyzetét is felmérik

Az eseményen elhangzott, a hazai mezőgazdasági termelés aktuális helyzetét felmérő, teljes körű, országos felvételből nyert adatok a következő évek döntéseit, forrásfelhasználását alapjaiban befolyásolják, ezért a pontos válaszadás a mezőgazdaságban dolgozók kiemelt érdeke. Az adatszolgáltatást kormányrendelet írja elő, így az érintetteknek kötelező a válaszadás. Az adatokat a KSH statisztikai célra gyűjti, azokat csak összesítve, név nélkül publikálja.

Tóth Péter elmondta, a hivatal az idei összeírás során megkeres minden olyan egyéni gazdaságot, amely a korábbi felmérések, illetve az adminisztratív nyilvántartások alapján értékesítési céllal végezhet termelést, továbbá valamennyi mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetet is megkeres. Az agrárcenzus a népszámlálások után a második legtöbb embert érintő felmérés hazánkban, országosan mintegy 750 ezer, Békésben több mint 48 ezer címen történik.

Mint elhangzott, Békés megye gazdasági teljesítményének 15 százalékát az agrárium adja, (mely egyébiránt országosan itt a legmagasabb); hazánkban átlagosan ez az arány mindössze 4,2 százalék. Magyarország mezőgazdasági teljesítményének 7,6 százalékát Békésben állítják elő, úgy hogy közben a térség népességi aránya ennek csak közel fele: az ország 3,4 százaléka él a megyében.

A tájékoztatón bemutatott adatokból kiderült, a Békés megyei gazdaságok száma a 2010-es 27,8 ezerről 2016-ra 22,5 ezer darabra csökkent. Ugyanebben az időszakban a típusuk is változott: míg tíz évvel ezelőtt az állattartás volt túlsúlyban (54 százalék) addig 2016-ra a növénytermesztést választó gazdaságok felé billent a mérleg szára. A gazdálkodók életkoráról is információkat közölt a KSH, eszerint Békésben a 35-64 év közötti gazdák vannak túlsúlyban, (61 százalék), de jelentős még a 65 év feletti gazdálkodók aránya is (33 százalék).

Megtudtuk, a békési állattenyésztők tavaly szarvasmarhából 61 ezret, sertésből 225 ezret neveltek fel. Tóth Péter még a pulykát (434 ezer darab) emelte ki, ez a szárnyas Vas megye után Békésben volt a legtöbb. Növénytermesztésben a búzát és a kukoricát is egyaránt 107 ezer hektáron termesztették tavaly a megyében. Előbbi 491 ezer tonna, utóbbi pedig 868 ezer tonna termést hozott. Mindkét gabonafajta mennyisége a megyék közti rangsort mutató képzeletbeli lista második helyére volt elég. A dinnyetermesztés is jelentős Békésben: a 72 ezer tonna, nagyságrendileg az országos termés 40 százalékát jelentette 2019-ben.

Kiderült, a mostani felmérés után előzetes adatokat 2021 tavaszán jelentet meg a KSH, a részletes, településszintű adatok pedig 2021 végén válnak hozzáférhetővé.

Kétszáz összeíró járja Békést

A felmérésben, Békés megyében 227 összeíró vesz részt és járja a településeket, a legtöbb cím Békéscsaba és Orosháza térségében van, de jelentős még a battonyai és a gyomaendrődi régió is. A KSH adatokat kér egyebek mellett a növénytermesztési jellemzőkről, az állatállományról, a mezőgazdaságban dolgozókról, illetve a gazdaságok egy részétől az épületekről, trágyázási módszerekről, továbbá a hazai információigényeket figyelembe véve az agrárdigitalizációról is. Így az összegyűjtött adatok széleskörű elemzési lehetőséget biztosítanak majd.

Tóth Péter elmondta, a következő évek hazai és uniós támogatási, valamint egyéb agrárszakmai döntéseihez szükségesek a pontos információk; az adatok összesített formában, nyilvánosan is elérhetők lesznek, amelyek a gazdák döntéseit is segíthetik. Hozzátette, az összeírók maszkot viselnek és szigorúan ügyelnek a közösségi távolságtartás szabályainak betartására, a rendszeres kézfertőtlenítő használatára és az érintésmentes kommunikációra.