Hangyaszövetkezeti szemlélet vezérli a díjazott szakembert

Nagy Mihály László, a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke adta át Bozó Józsefnek a rangos elismerést. A díjhoz a békéscsabai pályaválasztási vásáron gratulált dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, dr. Rákóczi Attila, a megyei kormányhivatal főigazgatója. Magyarné dr. Knap Diána, a kormányhivatal főosztályvezetője és a dombiratosi Szebegyinszki Georgina, sikeres fiatal gazda is.

– Harminc éve vagyok vállalkozó, a Kígyós-Agrár Kft.-t 2000-ben alapítottuk családi vállalkozásként. Édesapám 2002-es halála után vettem át a társaság vezetését – hangsúlyozta Bozó József. – Jelenleg 250 hektár földet művelünk, 3-400 hektáron integrációt végzünk, jellemzően a betakarításban, a terménytárolásban, a közös értékesítésben veszünk részt.

Bozó József a Hangyaszövetkezek Együttműködésének egyik országos vezetője is. Elmondta, az idősebbeknek még él a tudatában, hogy összefogással a gazdák a hangyahálózaton keresztül általában 50-80 kilométeres körön belül együtt értékesítették a terményeket, szerezték be a vetőmagot, a növényvédő szereket. Így minden területen jobb árakat érhettek el, mintha egyedül tették ezt.

– Egykoron még a dánok jöttek hozzánk tanulmányozni a hangyaszövetkezi modellt. Ők megvalósították, nálunk nagyrészt elfelejtették – ecsetelte a vállalkozó. – Ott például tizenöt-húsz tehéntartó összefogással biotej-feldolgozót létesít, és a környéken az ő termékeiket vásárolják, mert a legfinomabb, egészséges készítmények. A saját, feldolgozott termények aránya pedig a kereskedelemben meghaladja a 60 százalékot. Elég csak a ,,sógorokhoz”, az osztrákokhoz elmenni, ott is az éttermeknek házi beszállítói vannak, és a multikhoz is könnyebben, jövedelmezőbben jutnak be saját portékájukkal a termelők, ha összefognak.

Bozó József kitért arra, már a nagyapja is parasztember volt, így a génjeiben hordozza az érzelmi kötődést a földhöz. A fiatalok szakképzését nagyon fontosnak tartja, részt is vesz ebben, és a mezőgazdasági gépésznek tanulókat vizsgáztatja Mezőhegyen, Kétegyházán és Békésen.

– A ’90-es évek elején a kárpótlás révén többségében 60-70 éves emberek kapták vissza a családi földeket. Az utódok pedig nem mindenhol viszik tovább az örökséget, ezért is nagyon lényeges a szakember-utánpótlás képzése, bevonása a gyakorlati munkába – emelte ki a Bozó József. Akinek a fia műszaki informatikus, de vele együtt dolgozik a gazdaságban.

A vállalkozó a szakma és közéleti szerepvállalásból is kivesz a részét. Meghatározó számára, hogy tősgyökeres újkígyósiként elsősorban az ottani gazdák érdekében dolgozzon.

– Alelnöke vagyok már 13 éve a Kertészek Földje Leader-akciócsoportnak, Újkígyóson társadalmi megbízatású alpolgármesterként is dolgozom, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezeténél vidékfejlesztési alelnökként tevékenykedem, már a második ciklusban. A biztos családi háttér, a feleségem és a két gyermekem segítsége is kellett ahhoz, hogy minden feladatomat becsülettel elláthassam. Ha csak tehetem, minél több időt töltök tízhónapos fiúunokámmal is.

Példaértékű a tevékenysége

Dr. Kulcsár László kiemelte, példaértékű ahogyan Bozó József a Kígyós-Agrár Kft.-t vezeti, és ahogyan összefogja a termelőket azért, hogy jobban járjanak.

– A Magosz országos alelnökeként is azt mondhatom, hogy biztos lábakon áll az agrárium, amíg ilyen gazdák dolgoznak az ágazatban – hangsúlyozta dr. Kulcsár László. – Az is nagyon lényeges, hogy a szakember felmenői örökségét, szellemiségét viszi tovább a mezőgazdaságban, és egyre inkább bevonja fiát is a napi munkába.