Nagy szükség van a generációváltásra

Kihívás a fiatalokat inspirálni, hogy képességeiket a magyar agrárium szolgálatába állítsák – mutatott rá Nagy István agrár­miniszter, aki szerint hiába nevezzük a mezőgazdaságot kulcságazatnak addig, amíg az ifjabbak elfordulnak tőle. A miniszter szerint jobb megélhetési feltételek biztosításával, tudásalapú fejlesztésekkel és a duális képzés folytatásával lehetne a fiatalok számára vonzóbbá tenni a mezőgazdaságot.

Korábban pedig egy szakmai tanulmányi szemlén az Agrárminisztérium új célkitűzéseiről is beszélt. E szerint a minisztérium az oktatás jelentőségét szem előtt tartva az eddiginél sokkal észszerűbb és hatékonyabb agrárszakképzési rendszer felépítésén dolgozik. Elmondása szerint kiemelten fontos, hogy gyakorlatias tudással rendelkező, jól képzett szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatási intézményekből, az agrár-felsőoktatás pedig újra népszerűvé váljon a fiatalok körében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is aktívan foglalkozik az ágazat szereplőit érintő generációs problémákkal.

– A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a generációváltás. A gazdasági szervezetek mindössze 20 százalékában volt 40 évesnél fiatalabb a gazdaság irányítója 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy az utánpótlás jelenlegi mértékével számolva tíz év múlva megfeleződik a mezőgazdasági termelők száma. Mára már az élelmiszeriparban is központi üggyé vált a generációs kérdés. A cégek jelenlegi vezetői közel nyugdíjaskorban járnak, de ez a vállalat vezetésén túl ma már a teljes munkavállalói szegmens esetében is megfigyelhető – mondta el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Dr. Kulcsár László hozzátette, álláspontjuk szerint a generációváltásban a legnagyobb előrelépést az hozhatja, ha a gazdálkodás vonzóvá, jövedelmezővé válik. A fiatal gazdálkodók termelését nehezítő körülmények közt megemlítette a forrásbevonás nehézségeit (támogatás, hitelezés), a kiszámíthatatlanságot (időjárás, piaci bizonytalanság), a képzési rendszer hiányosságait és a bürokráciát. Mindezek mellett kiemelte, a földhöz jutás is erős belépési korlátot jelent a gazdálkodni tervezők számára.

A Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség szerint is megoldásra vár az agráriumot érintő elöregedés. Barabás ­Béla, a szövetség megyei titkára elmondta, tapasztalata szerint a helyi vállalkozások felénél, harmadánál égető a probléma, itt ugyanis jelenleg nincsenek olyan fiatalok, akiknek átadható lenne a gazdaságok vezetése.

A szakember úgy fogalmazott, az agrárium ma már nem vonzó, nehezen vállalják fel a fiatalok ezt a szakmát, és a társadalmi megbecsülése is alacsony. Véleménye szerint ez utóbbi elismertségét kellene növelni, a jövedelmi viszonyokat javítani, az oktatásban pedig a gyakorlati képzést lenne jó erősíteni.

Barabás Béla azonban hozzátette, vannak kedvező tapasztalatok is, tud olyanról, aki a fővárosból, sőt, volt, aki külföldről tért vissza Békésbe, hogy átvegye a családi gazdaság irányítását.

Az agrárgazdasági kamara javaslatai

A kamara szerint a gazdaságátadás elősegítésére javasolt, hosszú lejáratú, állami garanciavállalás melletti hitelkonstrukció a fiatal gazdálkodók esetén különösen indokolt, akár kedvezőbb feltételek (például kamat mértéke, vissza nem térítendő rész) mellett is.

Az átadás-átvétel, öröklés adminisztratív teendőihez gyakorlati útmutatók készítését látják szükségesnek, gazdaságutódlási, átadási workshopokkal, programokkal kiegészítve. A gazdaságátadások ösztönzését szolgáló korábbi orientációs eszközök újragondolását is szükségesnek tartják, akár hazai finanszírozási eszközökkel is kiegészítve vagy helyettesítve.

A jelenleg hatályos földügyi szabályozás módosítása is égető a fiatal gazdálkodókra tekintettel (elővásárlási és előhaszonbérleti rangsorban történő kedvezőbb preferencia a gazdaságot átvevő fiatalok számára).