Évforduló: idén százötven éves a húsipar Gyulán

A helyi húsipar története 1868-ban a közvágóhíd megépítésével kezdődött – mondta Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatója. Mindez nem volt előzmények nélküli, hiszen a török uralom alatt – Harruckern bárónak köszönhetően – Gyula ismét vásárjogot szerzett. A 18-19. századra a gyulai vásár közép-­európai hírnévre tett szert. A téli vásár a sertésfelhajtásról volt ismert, 100-120 ezer haszonállat érkezett a városba.

A hentesek közül az 1900-as évek elején kiemelkedett ifj. Balog József, aki lényegében megalkotta azt a kolbászt, amelyet ma is Gyulai Kolbász néven ismerünk. Készítményeit már Európa-szerte ismerték, neki köszönhetően a gyulai hentesáruk Párizstól Rómáig kaphatók voltak. A kolbász 1910-ben a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert.

Stéberl András 1912–13-ban segédként dolgozott Balognál, és hamar felismerte a hentesmesterségben rejlő erőt, elsajátította a kolbászgyártás fogásait, majd önállósította magát. Az I. világháború után a város szívében vett egy üzemet, ahol megteremtette a Gyulai Kolbász és egyéb szárazkolbászok „ipari”, üzemszerű gyártását. A jó néhány munkafázisban gépesített nagyüzemben sok termékféleség készült a szalámiktól a disznósajtig, a kolbásztól a szalonnákig.

Néhány év elteltével már több földrészre exportálta a gyulai hentesáru-készítményeket. Korszerű üzemet létesített füstölővel, hűtőházzal, raktárokkal. Ekkor 80 embert foglalkoztatott. A brüsszeli világkiállításon 1935-ben a mester „kis páros Gyulai Kolbásza” arany diplomát nyert. A saját hizlalótelepén tenyésztett sertéseket 1938-tól már új, nagyobb gyárában dolgozták fel munkatársai. A termékpaletta jelentősen bővült, lefedte a húsfeldolgozás szinte minden szegmensét.

A vékony- és vastagkolbász, a téliszalámi, a páros kolbász, a szalonna, a sonkaáruk mellett a hús- és sonkakészítmények, valamint konzervek is kikerültek a gyár raktáraiból. Ez utóbbi­ szegmens a Magyar Királyi Honvédség részére­ készült. A háborús veszteségek miatt az állami tartozás óriásira növekedett, az üzem pedig csak vegetálni tudott, amit 1948. március 26-án egy tollvonással államosítottak. Stéberl András többé nem lépte át a gyárkaput, napokig a kerítés mellett állt, nézte az üzemet, és sírt. 1948. május 25-én szívrohamban elhunyt. A Stéberl-üzemet az államosítás után összevonták a közvágóhíddal.

A gyulai húsipar történetében jelentős dátum 2013, amikor létrejött a Gyulahús Kft. Az önkormányzati cég azóta sikert sikerre halmoz. A Gyulai Kolbászt 2013-ban beválasztották a Hungarikumok Gyűjteményébe. Brüsszelben 2015-ben a Nemzetközi Íz és Minőség Intézet által kiírt minősítőteszten a Gyulai Kolbász 2 aranycsillagos minősítést ért el, egy évvel később a Gyulai Szalámi, 2017-ben pedig a Pokol Szalámi szintén 2 aranycsillagot kapott. Számos Magyar Termék Nagydíj és MagyarBrands-díjjal ismerték el termékeiket.

Az ország legjobbjai között

Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a jubileum alkalmából rengeteg programmal és marketingakciókkal tisztelegnek a húsipar nagyjai előtt. Utóbbi kapcsán több országos kereskedelmi ­televízióban, online felületeken és a rádiókban egyaránt szerepelnek. Nyereményjátékuk fődíja 1,5 millió forint, amit stílszerűen egy kolbászmintás bankkártyán vehet majd át a szerencsés, de 15 wellnesshétvégét és 150 Gyulai Kolbász Kódexet is kisorsolnak majd. Jubileumi kolbász néven egy paprika nélküli kolbászt is piacra dobnak.

Dinya Imre, a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének elnöke elmondta, az idei sódarmustra alatt már elkezdték a megemlékezések sorát. Kedvező pályázati döntés esetén tovább bővítik, még nagyszabásúbbá teszik a gyermekek számára életre hívott kolbászgyúrással kapcsolatos programjaikat. Októberben a húsipar 150 éves és a gyulai kolbászmúzeum, illetve az egyesület fennállásának 10. évfor­dulóját is megünneplik.