A hírük rosszabb, mint ők

2022.07.24. 19:00

A cápák nem is fenevadak?

A cápák fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémákban, és nem egy fajuk védelemre szorul. Ennek ellenére az emberek jó része vérszomjas fenevadaknak tekinti őket, pedig a cápatámadások rendkívül ritkák – hívta fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert.

A cápákkal kapcsolatos tévhitekre hívja fel a figyelmet egy közleményben a Fővárosi Állatkert.

A cápatámadások híre azonnal bejárja a világsajtót és ennek hatására az emberek jó része vérszomjas fenevadnak tekinti őket, noha az a kép, ami az ilyen hírek nyomán a cápákról az emberek jó részében kialakul, egyáltalán nem felel meg a valóságnak –írják.

A cápatámadások ritka, kivételes, rendkívüli esetek, s mint ilyenek, igen alaposan dokumentáltak is. 

A hiteles adatokat az International Shark Attack File (ISAF) adatbázisában kezelik. A nyilvántartást 1958-ban hozták létre és jelenlegi kezelője a Floridai Egyetem Természetrajzi Múzeuma. Az ISAF adatbázisában több mint hatezer esetleírás szerepel (ideértve a könnyebb sérülésekkel járó balesetekről szóló beszámolókat is) 1580-tól kezdve egészen napjainkig.

A statisztikák szerint egész világon évente száz és kétszáz közötti a cápatámadások száma, de ebben a számban a provokált cápatámadásoktól kezdve az akváriumi balesetekig, a kisebb horzsolásoktól a cápaketreccel való összeütközésekig minden eset benne van.

A statisztika alapján a nem provokált cápatámadások száma 50 és 100 között szokott lenni évente, a halálos kimenetelű cápatámadások száma pedig egy évben átlagosan 5 és 10 közötti. Összehasonlításként hozzáteszik, hogy a világon évente több mint  1 millióan halnak meg közúti balesetben,  százezerszer annyian, mint cápatámadás miatt.

Valójában sokkal nagyobb az esély arra, hogy valaki a tengerpartra tartva vagy onnan hazajövet út közben szenved balesetet, mint hogy a tengerben cápatámadás célpontja legyen. Sőt, a lottó főnyereményére is több az esély

 – hangsúlyozzák.

A cápákkal kapcsolatos tévhitek ellen ismeretterjesztő programjaival is küzd a Fővárosi Állatkert. 

Ismertetésük szerint a 2018-ban megnyílt Cápasuliban a cápák több fajával is találkozhatnak a látogatók, heti öt napon - kedden, szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap - pedig merüléses cápaetetést is tartanak, amelynek során a gondozók könnyűbúvár felszerelésben lemerülve etetik és tréningezik az állatokat.

A cápáknak ötszáznál is több faja létezik. Közülük 34 olyan, amelyről akár csak egyszer is feljegyezték az elmúlt évszázadok során, hogy egyede emberi sérüléssel járó balesetet okozott. 

A súlyos cápatámadások nagy része pedig csupán négy fajhoz, a fehér cápához, a tigriscápához, a bikacápához és az óceáni fehérfoltú cápához köthető.

Ugyanakkor még ezek a cápatámadások is jórészt félreértésen, prédatévesztésen alapulnak, nem beszélve a provokált cápatámadásokról, például amikor egy jó szelfi kedvéért finom falatokkal próbálják közelebb csalogatni őket – mutatnak rá, hozzátéve, hogy az emberek és a cápák találkozásakor általában nem az ember, hanem a cápa húzza a rövidebbet, hiszen a cápákat százmilliószámra fogják ki évente. 

A cápauszonyleves miatt kifogott állatokat uszonyaik levágása után gyakran eleven halálraítéltként lökik vissza a tengerbe.
A cápák közvetlen pusztítása, valamint az olyan közvetett tényezők, mint az óceánok szennyezése, felmelegedése és savasodása miatt számos fajuk ritkulóban van, és több közülük ma már kritikusan veszélyeztetettnek számít – mutatnak rá.

Azt is felidézik, hogy 2017 decemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 72. ülésszakán hirdették meg a 2021-től 2030-ig tartó Óceánok Évtizedét. Az évtizedhez kapcsolódó egyik központi fogalom az óceánokra, világtengerekre vonatkozó általános műveltség, illetve annak terjesztése, bővítése a széles nyilvánosság körében.

Az UNESCO kiemelten foglalkozik ezzel a témakörrel, olyan világméretű együttműködést hozva létre, amelynek célja, hogy felhívja a széles nyilvánosság figyelmét az óceánok védelmére és fenntartható hasznosítására. A kezdeményezéshez a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott. Mint felidézik, ennek a munkának már több mint egy évszázados hagyománya van, mivel 

Magyarországon az első nyilvános, tengeri állatokat is bemutató akvárium is az állatkertben nyílt meg még 1912-ben.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!