Munkájával is segíti a nagybánhegyesi közösségeket

– A Nagybánhegyesi Nagycsaládos Egyesületet 15 éve alapították a többnyire három vagy több gyermeket nevelő famíliák. Az alapítók között volt Molnárné Iván Éva is, aki három lány édesanyja. Középiskolában tanít, ingázik nap mint nap. Úgy érezte, képes még többet tenni a közösségért?

– Én egyke gyerek vagyok. Mindig éreztem vonzódást olyan közösségek felé, ahol sokan vannak. Valójában ez az egyesület a család köré szerveződött, s olyanok is csatlakoztak hozzánk pártoló tagként, akik csak egy vagy két gyermeket nevelnek. Napjainkban ötven tagcsaládunk van. Ez egy szép szám a mi községünk lélekszámához viszonyítva. Ráadásul Nagybánhegyesen nagyon aktív civil közösségek működnek, sokan több szervezethez is kötődnek. Szóval jó dolog errefelé civilkedni.

– Példás, ahogy a szervezeti kapcsolatokat építi, mozgatja, koordinálja. Sokat profitálnak ebből?

– Hihetetlen közösségi élményekhez jutunk az országos szervezet jóvoltából is. Kimozdulunk a falunkból, látunk, tapasztalunk, ismerkedünk. Pályázati sikereinknek hála a működésünk feltételei adottak. Ahhoz, hogy tagjainkat ellássuk információkkal, hogy a programjainkhoz meglegyen minden, eszközöket is vásárolhattunk.

– Úgy hallottam, a nagyszabású falusi rendezvényeken a közösség javára felajánlják ezeket.

– Ez természetes. Ahogy az is, amikor tagcsaládjaink igénylik, akkor ők a családi eseményeikre is vihetik az eszközöket.

– Említette, hogy falusi létükből a kirándulások kizökkentik a tagokat. A gyerekekre különösen koncentrálnak…

– Az Erzsébet-táborokkal eljuttattunk ötven nagybánhegyesi gyermeket Zánkára. Példás összefogást tudtunk ehhez a sikerhez társítani.

– Rengeteg szervezést, plusz elfoglaltságot jelent az elnöki munka. A család hogy viseli?

– A családom mindenben támogat. Nem mondom, hogy maximalista vagyok, de a programok jó fogadtatása érdekében a minőségből nem engedek. A férjem, a lányaink, sőt, a nagyszülők is részesei ennek a civil szellemiségnek. A nagycsaládos egyesületben pedig a vezetőség, a tagság is partner.

– Énidő – divatos szó. Van ilyen a mindennapjaiban?

– Naponta ingázok a békéscsabai munkahely és a lakóhelyem között. Van kétszer negyven percem, akkor tudok elmélyülten gondolkodni, jönnek az ötletek akár civil, akár családi vonatkozásban.

– Működik a községben civil kerekasztal, tagja a Nagybánhegyesi Református Templomért Alapítvány kuratóriumának, a civil értéktár gyarapításából kiveszi a részét. Felkutatták a reformátusok emlékeit, a kitelepítettekről, az 1947-es lakosságcseréről dokumentumkönyvet, filmet készítettek. Hogy lehet ennyi tevékenységi formában helytállni?

–Itt nagyon jó a közeg. Hatalmas a szellemi és a tárgyi kapacitás, ez nem mehet veszendőbe! Ez motivál engem és a hasonlóan gondolkodókat is. Aki teheti, cselekszik.

– Van privát családi életük?

– Arra is ügyelünk, hogy legyen. A lányokkal, a barátaikkal szervezünk közös programokat. Az fontos, hogy legyenek közös családi élményeink.

Névjegy

Molnárné Iván Éva Nagybánhegyesen született. A mezőkovácsházi Hunyadi János Középiskolában érettségizett. Szegeden élelmiszer-technológus üzemmérnök diplomát szerzett. Dolgozott művezetőként a tejüzemben, majd higiénikusként a kovácsházi baromfi-feldolgozóban. Mérnöktanári diplomájának átvétele, azaz 2007 óta tanít a Békéscsabai Szakképzési Centrum Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolában élelmiszer-ismeretet. Három lánya van: a 26 éves régész, a 24 éves németnyelv-tanár, a 16 éves pedig középiskolás. Hobbija a kertészkedés, a varrás. Férjével szállásadók is.