Mindig a gyerekek érdekeit nézte a kondorosi pedagógus

– Valóban igaz, amit hallottam, hogy már első osztályosként eldöntötte, hogy tanítónő lesz?

– A nagymajori tanyai iskolába jártam, Frankó Gábor volt a tanítója az összevont 1-4. osztálynak, így elsősként nekem is. Mindig többet és többet adott, elhatároztam, olyan leszek, mint ő, és azt csinálom, amit Gabi bácsi. Harmadiktól már a benti iskolába jártam, itt dr. Klucsik Lajosné tanított, majd pedig dr. Herczeg Ferencné. Mindkettőjük tudása, bánásmódja megerősített abban, hogy én is ezt a pályát választom. Kettőjükkel később dolgoztam egy tantestületben.

– A pedagógusi munkájában mi számított a legfontosabbnak?

– Mindig tartottam magam ahhoz, hogy a gyermekek érdekeit nézzem. Nemcsak leadtam a tananyagot, hanem foglalkoztam, beszélgettem a tanítványaimmal. A lényeg az volt, hogy a gyermek megnyíljon, merje elmondani a problémáit, amit igyekeztem a szülőkkel együttműködve megoldani.

– A méltatásban elhangzott, hogy a tehetséggondozást kiemelten kezelte.

– Ez így van. Büszke vagyok rá, hogy például az utolsó két tanítási évemben a gyerekek kiválóan szerepeltek a Zrínyi Ilona matematikaversenyen. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatása is szívügyem volt.

– Testnevelést tanított, de sportolt is versenyszerűen?

– Csak hobbiszinten. A fiam futballmérkőzéseire mindig elmentem a családdal együtt. A focit egyébként is szeretem, de a Forma–1-től a kézilabdáig minden jöhet, kivéve a nagyon verekedős sportágakat.

– Nem fordult meg soha a fejében, hogy szakmát vált, vagy máshova megy el tanítani?

– Engem Kondoroshoz köt minden, itt vagyok otthon, és pedagógusként is jól éreztem itt magam. Kiváló kollégákkal dolgozhattam együtt, a gyermekek szeretetét, a velük való foglalkozást pedig semmi másra nem cseréltem volna.

– Úgy tudom, Szlovákiában Nagysalló az egyik kedvenc helyük a családdal.

– Nagysalló Kondoros testvértelepülése, mi pedig családilag is baráti viszonyt ápolunk Marián Kotora polgármesterrel és családjával évtizedek óta. Tagja voltam a Szlovák Klubnak, és például évekig zsűriztem a kondorosi haluskanapon, ahova Kotoráék is többször eljöttek. Most a Szlovák Baráti Társaságban vagyok benne.

– Ha már haluska, milyen tésztát szeret?

– Igazából elkészíteni szeretem, mert örömet szerzek a különféle ízesítésű haluskákkal, és a gyerekeknek az olaszos tésztákkal is. Én viszont inkább a húsokat kedvelem. Az unokám kedvence a tyúkhúsleves csigatésztával, majd csirkepörkölt nokedlivel. Ha nálunk van, mindig ezt kéri.

– Ön viszont ízletes birkapörköltet evett a közelmúltban Nagymajorban, a csákói kastélynál. Honnan jött a találkozó ötlete?

– Az eseményt testvéremmel, Tündével, valamint Uhljár Jánosnéval szerveztük, a kitalálója azonban Uhljár János volt, és ő főzte a birkapörköltet is. A megjelentek megtekinthették az Ybl Miklós tervezte kápolnát. Olyanok is eljöttek, akik már 40 éve nem voltak a szülőföldjükön. Dr. Bartóki László járt ki a majorba orvosként, Valastyán Jánosné védőnőként, ők is részt vettek a rendezvényen. Csaknem nyolcvanan voltunk, és mindenki azt szeretné, hogy legyen folytatás, szülessen hagyomány ebből a találkozóból. Öröknaplót is nyitottunk, nagyon szép bejegyzéseket írtak bele a résztvevők.

– A nyugdíjas éveit hogyan tervezi?

– Szeretnék jóval többet együtt lenni a családommal, valamint utazgatni egy kicsit. Nagyon szeretem Svájcot az Alpok miatt és Erdélyt. Először Erdélybe tervezünk utazást.

Névjegy

Kasík Pálné, lánykori nevén Zuberecz Erzsébet 1958-ban született Kondoroson. Itt járt általános iskolába, majd Szarvason a Vajda Péter Gimnáziumban érettségizett. A Debreceni Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát, testnevelés-szakkollégiumba járt. 1978-tól tanított Kondoroson, először 5-6.-ban testnevelést, majd tanítónőként, osztályfőnökként 3-4. osztályos gyermekeket. Ez az egy munkahelye volt, tavaly ment nyugdíjba. Férje mérnök-tanár, gyermekeik Ágnes és Pál. Ágnes közgazdász, Pál egy fuvarozócégnél dolgozik. Egy hároméves unoka, Máté is bearanyozza a nagyszülők életét. Kasík Pálné hobbija a keresztrejtvényfejtés és az olvasás, a családregények a kedvencei.