Festményeivel jó hírét viszi Lőkösházának

– Nem törte meg, hogy nem vették fel a képzőművészeti szakközépiskolába. Miként fejlesztette ennek ellenére művészeti ismereteit, képességeit?

– Az általános iskola felső tagozatában rajztanárom, Unk Aurél kiemelten foglakozott velem, tehetségesnek tartott. Hiába voltam rajzból csillagos ötös, valóban nem jutottam be a képzőművészeti szakközépiskolába, ezért lettem kőfaragó. A falu akkori plébánosa, Májer Tibor Frigyes is felfigyelt rám, 15 éves koromtól segített. Általa szerettem meg a művészet nyelvét, a latint, és ekkor vettem fel a Corvus művésznevet. Az ipari iskola ideje alatt rendszeresen jártam a budapesti Szépművészeti Múzeumba tanulmányokat készíteni. Gyulán Mogyoróssy István idős kőfaragó szobrásztól is sokat tanultam, beiratkoztam a Mladonyiczky Béla békéscsabai szobrászművész által működtetett rajzszakkörbe, ahova öt évig jártam. A kétegyházi művésztáborban is sok képzőművészeti technikát ismertem meg. Tizennyolc évesen lettem építőipari vállalkozó, és az első években megkeresett pénzből nyugat-európai képzőművészeti tanulmányutakra jártam.

– Honnan jött a panorámafestmények ötlete?

– A ’90-es évek elején több köztéri szobrot és emlékművet készítettem márványból és mészkőből. Mindig szerettem a monumentális, életnagyságú ábrázolást, ezért döntöttem úgy, hogy 1996-ban, a magyar millecentenáriumra festek egy 4,5x9 méteres panorámafestményt, melynek címe a Honfoglaló magyarok lett. Abban az évben a Budapesti Műcsarnokban is bemutatták. 2000-ben, államalapításunk millenniumára elkészítettem az István megkoronázását. Ezt az alkotást 2001-ben a nyugat-kanadai Vancouver városában is kiállították. A szervezést a lőkösházi származású, Kanadában élő Vásárhelyi Pálma intézte. A kanadai magyarok nagy szeretettel fogadták az alkotást.

– Milyen művek születtek ezután?

– 2008-ban készült el az Ifjú Hunyadi Mátyás Budára érkezik című munkám, majd 2011-ben az első nemzetközi témájú mozaik panorámafestményem Holokauszt és a zsidó nép 4000 éves története címmel. 2013-ban az Ókori görög kultúra, 2015-ben az Imperium Romanum követte. 2017 húsvétján avattuk a hetedik monumentális alkotást, a Golgotát. A festmény jelenleg a békéscsabai katolikus székesegyházban látható, míg az István megkoronázása már 12 éve szintén a megyeszékhelyen, az adóhivatal aulájában.

– Melyek a további tervei?

– Jelenleg a tervezés fázisában van a Trianon című alkotás 2020-ra, a sorscsapás centenáriumára készül el. Célom, hogy a festmény líraian drámai vizuális hangulatot nyújtson az igazságtalan politikai döntésről. A mű nem a nemzetiségi gyűlölködésről, hanem a nemzetiségek összetartozásáról szól majd. 2023-ra tervezem az Atilla legendáját, 2026-ra készítem el majd a tizedik és egyben utolsó panorámafestményemet, A jövő generációnak címűt, ami pontot tesz a sorozat végére. Ezt egy szürrealista alkotásnak képzelem el, a mottója: mi lenne, ha?

– Úgy tudom, a világon egyedülálló projektben gondolkodik.

– Szeretném, hogy mire a tizedik alkotás elkészül, megépülne egy 110 méter kerületű, 35 méter átmérőjű, közel 1000 négyzetméter alapterületű körterem a panorámafestmények számára Lőkösházán vagy szülővárosomban, Gyulán. Novodomszki Pál építészmérnök felajánlotta a tervet, a körtermet állami vagy egyéb támogatásból kívánom megvalósítani, és ráhagyni az utókorra, szeretett hazámra.

– Ha végigmegyünk Lőkösházán, számos, Corvus-Kora Róbert képzőművészeti alkotással találkozunk. Felsorolna néhányat az ön számára legkedvesebbek közül?

– Említhetem a Szent István-mellszobrot az Alapítók utcai parksétányon, a Trianon-emlékművet és a márványkeresztet a Májer Tibor téren, A Fatimai Szent Szűz Templom falán található emléktáblákat Májer Tibor és Gávai-Gaál Jenő tiszteletére, valamint a templomban látható festményeket. Ebbe a sorba tartozik a Vásárhelyi Veronika tiszteletére állított emlékhely és emléktábla a róla elnevezett parkban, az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére emelt köztéri emlékmű, a Büszkeségpont.

– A képzőművészetben ki a példaképe?

– A flamand Rubens mester a magas műveltsége és a kreativitása miatt.

– És ön milyen példát akar mutatni az ifjúságnak?

– Az alkotásaimmal is igyekszem arra sarkallni őket, hogy tanuljanak minél többet, és legyenek minél kitartóbbak, kreatívabbak, valósítsák meg vágyaikat, önmagukat, legyen az az élet bármely területe.

– A díszpolgári cím hova kerül a vitrinjében?

– Mindenképpen a legmagasabb helyre, hiszen ez egy óriási megtiszteltetés attól a településtől, melyet nagyon szeretek, ahol jó élni, alkotni.

Névjegy

Corvus-Kora Róbert 1969-ben született Gyulán. Gyermekkora óta Lőkösházán él és alkot. Békéscsabán végzett műkőkészítőként, majd Csőke Péter kőfaragó mesternél tanult Gyulán, itt ivódott bele a munka és a rend szeretete.

Lőkösházán és szerte a megyében, az országban találhatók szobrai. Immáron 31 esztendeje építőipari vállalkozó, mellette elkészített hét, 4,5x9 méteres panorámafestményt. Boldog családi életet él feleségével és két, hétéves ikerfiukkal. Hobbija az úszás és a túrázás.