BEOL

Dógi János: kevés a 34 roma önkormányzat
A megyében harmincnégy településen választottak cigány kisebbségi önkormányzatot. Dógi János, a Békés Megyei Cigány Önkormányzat elnöke úgy látja, törvénymódosításokra van szükség ahhoz, hogy valóban jól el tudják látni feladataikat.

Dógi János szerint a 34 cigány kisebbségi önkormányzat nem elegendő, még legalább 10—12 olyan település van, ahol a romák létszáma indokolttá tenné a testületek létrehozását. Ilyen például Kunágota, Végegyháza és Mezőkovácsháza. Megítélése szerint azért nem sikerült több önkormányzatot létrehozni, mert az emberek idegenkednek a regisztrációs rendszertől.

— A másik nagy probléma az, hogy a korábbi öt helyett négytagúra csökkentek a testületek. Baj akkor van, ha két tagot az egyik, kettőt a másik cigány szervezet jelöltjei közül választottak. Mivel a törvény nem szabályozza, hogy az ilyen patthelyzetekben ki legyen az elnök (például az, aki a legtöbb szavazatot kapta), hanem a testületekre bízza a döntést, ez komoly konfliktusokat, vitákat eredményezhet. Törvénymódosításra van tehát szükség — hangsúlyozta Dógi János.

Kifejtette: határozottan tiltakozik a kormány azon terve ellen, hogy a kisebbségi önkormányzatoktól elvegyék az érdekképviseleti jogot. Ha csak a hagyományőrzéssel és a kultúrával foglalkozhatnak, akkor éppen a lényeg vész el.

Fontos feladatként jelölte meg a cigány önkormányzatok aktívabbá tételét, a pályázati lehetőségek jobb kihasználását.

— Óriási hiba, hogy a képviselők nincsenek felkészítve a feladatukra — mondta a megyei cigány önkormányzat vezetője. — A megyében most 50—60 százalékban új tagok kerültek be, akik nem ismerik a törvényeket, a jogokat. Még az idén képzéseket szervezünk számukra, de addig is mindenkit arra biztatok, hogy kérdéseikkel, problémáikkal forduljanak bátran hozzánk.

Ando György: bővült a szlovák önkormányzatok köre
Az előző ciklushoz képest két szlovák kisebbségi önkormányzattal lesz több, mint volt — tudtuk meg Ando Györgytől, a Békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnökétől. A vasárnap újraválasztott képviselő azt is elmondta, Sarkadkeresztúron és Szabadkígyóson is élnek szlovákok. Ando György a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban több hátrányos tényezőt is kiemelt.

— Ötről négyre csökkentették a képviselők számát. Ezt azért tartom aggályosnak, mert lehet, hogy lesznek, nem feltétlenül Békés megyében, olyan kisebbségi önkormányzatok, ahol a szavazategyenlőség miatt nem tudnak például elnököt választani. A későbbi döntéseknél is gondot jelenthet a páros létszámú képviselő-testület.

A szlovák képviselő a nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban más észrevételt is tett. Azzal sem ért egyet, hogy egy nógrádi 120 fős kistelepülésen és Tótkomlóson vagy Békéscsabán is 4—4 fős a kisebbségi testület. Ezen a téren is változást remél a törvényben. Véleménye szerint a nemzetiségi lakosok arányához kellene igazítani a testületi létszámot.

Dr. Abonyi: nem alakulhat meg a németek megyei szövetsége
A Békés megyében élő német kisebbség ezúttal kilenc önkormányzatot választott. Az Orosházi Német Kisebbségi Önkormányzat sokéves munkájával bizonyította, a hagyományápolásban, az oktatásban mekkora segítség jelenlétük. Elnökük, dr. Abonyi Lajos hangot adott a többség véleményének, miszerint zavaró tényező, hogy már csak négy tagjuk lehet.

— Nem értjük ennek a lényegét, hiszen eddig is társadalmi munkában végeztük a feladatainkat, nem terheltük az államkasszát. Sajnálatát fejezte ki, hogy Mezőhegyesen nem jött létre német kisebbségi önkormányzat, így a megyei szövetség se alakulhat meg.
Van viszont képviseletük a vésztői németeknek.

— Mezőberény és Gyomaendrőd hatása érződik, az onnan elszármazottak éltek alkotmányos jogaikkal — reagált a történtekre dr. Abonyi Lajos, aki Orosházán továbbra is az oktatáshoz nyújtott segítség minden szintre való kiterjesztését tekinti fontos feladatuknak. Amit a középiskolában elértek, szeretnék az általános iskolákban is. Tervezik óvodai német nyelvoktatás beindítást.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Leszkó Malgorzata: a lengyelek a kultúrára koncentrálnak
Békés megyében egyedüliként Békéscsabán alakulhat lengyel önkormányzat. Leszkó Malgorzata nemzetiségi vezető lapunknak leszögezte, egyelőre még korai az elkövetkező négyéves terveikről beszélni. Mint mondta, nem tudható pontosan, hogy mekkora forrás áll majd a rendelkezésükre ebben a ciklusban. Ugyanakkor az eddigi, főként kulturális témájú programjaikat mindenképpen megtartják.

— A lengyel nyelvoktatás mellett különböző tanfolyamokon igyekszünk majd bemutatni hagyományainkat, szokásainkat. Emellett, mint ahogy eddig is, minél több pályázaton szeretnénk megméretni magunkat, kiegészítve a rendelkezésünkre álló forrásokat.

Szutor Lászlóné: újraválasztották a battonyai szerb testületet
A megye egyetlen szerbek által is lakott települése Battonya, ahol óvoda és iskola szolgálja a nemzetiségi identitástudat őrzését. Kisebbségi önkormányzatuk azóta működik, amióta a törvény erre lehetőséget ad.
— Nálunk nem volt olyan jelölt, aki nem szerb. A képviselőink közül hárman a szerb iskolában dolgoznak, a negyedik társunk pedig itt tanult — mondta Szutor Lászlóné, a mostani kisebbségi önkormányzat alelnöke, az új nemzetiségi önkormányzat képviselője. A testületet gyakorlatilag újraválasztották. Ötödik társuk egészségi állapota miatt nem jelöltette magát. A battonyai szerbek az eddigi munkájukat kívánják folytatni.