BEOL

Mint megírtuk, Gyomaendrődön június vége óta kósza hírek terjengenek arról, hogy többen krokodilt láttak a Bónom-zugi holtágban. Azt, hogy ezeknek a híreknek mennyi a valóságalapja, nem tudjuk megítélni, tény azonban, hogy az utóbbi napokban lapunkat is több horgász kereste meg azzal, hogy látni vélte a titokzatos hüllőt.

— Július 2-án hajnalban a Soczó-zugból a Bónom-zugba átvezető csatorna mellett horgásztam. A csónakban ülve egyszer csak furcsa neszre lettem figyelmes — mesélte a békéscsabai B. I., akinek Gyomaendrődön van nyaralója, s évtizedek óta horgászik ebben a holtágban.

— Nem mernék megesküdni arra, hogy krokodilról van szó, de az biztos, hogy ez az állat nem vidra volt, mert a vidrát jól ismerem, az fürgén mozog, s más az alakja is. Ez az állat legalább egy méter hosszú volt és lábakon mászott át a csatornából a holtágba. Nem akarom, hogy bolondnak tituláljanak, ezért nem vállalom a teljes nevemet, de higgyék el, nem csak kitaláltam a sztorit, s rajtam kívül mások is látták az állatot.

Kerestünk egy olyan szakembert, aki valóban ért a krokodilokhoz: ő Pécsi Tibor, a balatonszárszói Krokodil Zoo vezetője. Ebben az állatkertben tízféle krokodilfaj számos példánya él.

— Gyakorlatilag képtelenség, hogy Magyarországon a szabadvizekben bárhol felbukkanjon egy krokodil. Ennek a ragadozónak ugyanis hozzánk legközelebbi élőhelye Észak-Afrikában, a Nílusban van, nehéz elképzelni, hogy onnan idejött volna egy példány — mondta a szakember. Hozzátette: szerinte az sem történhetett meg, hogy valaki az otthonában tartott egy kisebb krokodilt, majd amikor az megnőtt, beeresztette a vízbe.

— Nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki az illetékes hatóságoktól engedélyt kapjon krokodilok otthoni tartásához. Magyarországon ma velem együtt három embernek van ilyen engedélye, de egyikünk sem tart otthon egyetlen példányt sem. Tehát csak az állatkertekben vannak krokodilok, s ott olyan biztonságos körülmények között tartják, hogy nem szökhetnek el — mondta Pécsi Tibor.

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy a hazai szabad vizekben a krokodilok egyébként sem tudnának sokáig életben maradni, ugyanis ha nappal 25 fok, éjszaka pedig 15 fok alá süllyed a víz hőmérséklete, akkor elpusztulnak. Pécsi Tibor szerint a legvalószínűbb az, hogy a horgászok az éjszakai rossz látási viszonyok között egy vidrát néztek krokodilnak.

Pájer Sándor, a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület elnöke úgy véli, a Bónom-zugi horgászok és a nyaralótulajdonosok közötti régi ellentét állhat a háttérben. A horgászok ugyanis nem örülnek annak, ha a fürdőzők megzavarják a kapást.

— Szerencsére az emberek döntő többsége ezt a híresztelést viccnek tartja, nem veszi komolyan. Annak ugyanis nyoma lenne (táplálékmaradék, lábnyomok stb.), ha hetek óta itt éldegélne egy krokodil. Néhányan azonban, főleg a nők egy kicsit félve úszkálnak a vízben. Gyomaendrőd idegenforgalmát mindenképpen rosszul érinti ez az álhír, nem tudhatjuk, hányan gondolják meg magukat azok közül, akik nálunk szerették volna tölteni a szabadságukat. Lehet, hogy most a krokodil-téma miatt nem jönnek — mondta Pájer Sándor.

Aki valóban úgy gondolja, hogy furcsa lényt lát a holtágban, a jövőben a település jegyzőjénél tegyen hivatalos bejelentést, ő intézkedhet az állat befogásáról. Dr. Csorba Csabától, Gyomaendrőd jegyzőjétől megtudtuk, hogy eddig ilyen bejelentés nem érkezett.