Gazságok

Ahogy egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, úgy egyetlen gazos, gondozatlan telek is tönkre tehet, elcsúfíthat egy teljes utcát.

Az elmúlt években több alkalommal is jártunk olyan helyeken, ahol ez utóbbi probléma okozott gyakran hónapokig, nem egyszer évekig tartó kellemetlenségeket közeli és távolabbi szomszédoknak egyaránt. Elburjánzó gaz, járványként terjedő parlagfű, elrondított környék tette sokszor elviselhetetlenné a közelben élők mindennapjait. Volt olyan település, ahol az üresen álló, ebek harmincadjára került házakat illegális „lakásfoglalók” vették birtokba, rágcsálók, patkányok jelentek meg ott, sőt, nem egyszer emberek is, akik mindenféle szenvedélyüknek hódoltak, ittak például, hogy másról ne is beszéljünk.

A gazos, elhanyagolt ingatlanokkal kapcsolatban nagyon nehéz kívülről megoldást találni, hiszen ha magát a tulajdonost nem érdekli, hogy miként él, milyen körülmények veszik körül, akkor nehezen hihető, hogy hosszú távon a hatósági felszólítások, akár a bírságok hatásosak lennének. Persze helyben az önkormányzatoknak azért meg kell próbálniuk lépni, és ahogy például egy közelmúltbeli körösladányi szabályozás is mutatja, vannak ötletek, amelyek közelebb visznek a helyzet rendezéséhez. Közelebb visznek, de a tökéletességet nem adják, nem is adhatják, hiszen, ahogy a város jegyzője fogalmazott, az önkéntes jogkövetés lenne a megoldás, vagyis minden fejben kezdődik el.