Így ünnepelte centenáriumát az Előre 2012-ben

 Stílszerűen egy 12 főből álló testületet hozott létre az önkormányzat, hogy e grémium segítse, irányítsa az 1912-ben alakult Békéscsabai Előre centenáriumának méltó megünneplését. Az ECB több, mint 40 eseménnyel tisztelget az évforduló előtt.

Mezbemutató TOP-modellel
A kezdés nem is lehetett volna ütősebb: 2011 decemberében, a békéscsabai származású világhírű TOP-modell, Michalik Enikő percnyi hezitálás nélkül elvállalta, hogy bemutatja a labdarúgó csapat centenáriumi mezét. Ugyanezen az eseményen hozták nyilvánosságra az évforduló címerét is, amelyet pályázat útján, 43 pályamű közül választott ki a centenáriumi bizottság. Bejelentették azt is, hogy elindították a centenáriumi honlapot, illetve a belvárosban megnyitják az Előre Centenáriumi Klubot, mely az egész év folyamán várja majd a drukkereket.

Az Előre-évszázad legjobbjai
Az ECB — többek között — a Békés Megyei Hírlap és a Beol közreműködésével szavazásos játékra invitálta a sport és az Előre szerelmeseit. A 2012-es esztendő első felében hónapról hónapra összesen 10 kategóriában lehetett voksolni a legjobbakra. Az Előre-évszázad kézilabdázói: Csulikné Bozó Éva és Mohácsi Árpád. Labdarúgója, illetve labdarúgó edzője: Pásztor József. Kézilabda edzője: Szabó Károly. A sportágalapító edzőlegenda a Rácz Lukács-házaspár lett, a legsikeresebb edző díját pedig az Unyatinszki-házaspár nyerte el. Az évszázad legnagyobb sikere Ónodi Henrietta olimpiai bajnoki címe.

A legemlékezetesebb labdarúgó-mérkőzés: az 1994-ben játszott Előre—FTC találkozó, mely 5—2-es csabai sikerrel zárult. Az évszázad futballcsapata imígyen fest: Gulyás — Szenti, Kerekes A., Csató S., Láza — Mracskó, Pásztor, Szekeres — Szarvas, Kulcsár, Németh L.
Az ECB további nyolc díjat is kiosztott olyan sportágakban, amelyeket nem szavaztatott meg. A sportágak legjobbjai a következők lettek: Bökfi János (súlyemelés), Fésüs Erzsébet (röplabda), Gedó György (ökölvívás), Hursán Zsófia (teke), Ónodi Henrietta (torna), Szabados Béla (úszás), Tóth Hajnalka (vívás), Urbanikné Rosza Mária (atlétika).

A gyerekek és az Előre
A bizottság tudatosan fordult a gyerekek felé, a testület tagjai úgy gondolták: fontos, hogy ismerjék a diákok az Előre történetét, s bíztak abban, talán néhányan „meg is fertőződnek” a sport és a klub szeretetével.

A több évtizedes hagyományokra visszatekintő városi gyermekrajz kiállítás idei témája a sport, az olimpia, az Előre centenáriuma volt, s az önkormányzat által évről évre megszervezett Szín-Játék-Zene-Szó elnevezésű program egyik vezérmotívuma ugyancsak az Előre volt. Több iskolák közötti megmérettetés mellett a Középiskolai Sportparádé és a Garabonciás Napok is a születésnap jegyében szerveződtek. 

Az ECB felkérte a város oktatási intézményeit, szervezzék meg a maguk Előre centenáriumi kiállításait. A felhívásra 12 iskola mondott igent. Rendkívül színvonalas, ötletes tárlatokat szerveztek, amelyekre sokszor Előre-legendákat is meghívtak. Meglehet, a gyerekek egy része nem is fog emlékezni a diákévekre, de arra igen, amikor egy napon a suliba mindenkinek lila-fehér ruhában kellett mennie, hogy az aula tetején százszámra „figyeltek” a lila lufik, hogy a kémia tanárnő lila füstöt varázsolt az udvaron, hogy aznap még a büfében kapható sütemények is lila-fehér színűek voltak…

A tárlatok láttán az ECB tagjainak fejében megfordult, hogy e kiállításokat érdemes lenne a város lakói számára is megmutatni. Sikerült: októberben megnyílt a megyei könyvtár épületében a centenáriumi kiállítás, mely egyrészt az iskolai kiállítási tárgyakból, másrészt az Előre egykori szakosztályainak összeállított anyagaiból állt.

Akik csatlakoztak a centenáriumhoz
Az ECB alapelve a kezdetektől az volt: a centenárium valamennyi egykori szakosztály és sportág ünnepe. Ennek szellemében egyes klubok önálló rendezvénnyel rukkoltak ki (pl. fiú kézilabda torna, nemzetközi súlyemelő viadal). Avagy a már korábban is megrendezett programjaikat szervezték a centenárium jegyében (szupermaratoni futóverseny, Bándi Andor asztalitenisz emlékverseny – világbajnok díszvendégekkel, Kolbászkupa vívóverseny, Mesterfokú Tornászbajnokság – a két utóbbin olimpiai bajnokokkal). E sorba tartozik a magyar férfi vízilabda-válogatott románok elleni békéscsabai vendégjátéka is.

A Réthy Pál Kórház és a Békés Megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete szervezésében – szintén a centenárium jegyében – országos és nemzetközileg ismert előadókkal sportegészségügyi konferenciára is sor került.

Az Előre Centenáriumi Bizottságtól és az Előrétől is függetlenül a város egyes cégei is csatlakoztak az ünnepi eseményhez, rendezvényeiket kifejezetten a lila-fehér színek és a száz esztendő tiszteletének szellemében tartották. Jó példa a csatlakozásra a Bárka folyóirat kezdeményezése: az októberi lapszámot szinte teljes egészében a sportra, az Előre történetére szánták.

De ne feledkezzünk meg a Békés Megyei Hírlap vasárnapi kiadásában hétről hétre megjelent, Előre-legendákról szóló sorozatáról sem!

Kuriózumok
A centenáriumi esztendő nem szűkölködött egyedi eseményekben. Több olyan program is volt, amelyre a résztvevők szívesen emlékeznek majd. Ilyen a 100 órás foci, amelyet még a kétnapos felhőszakadás sem tudott tönkreverni, ily módon a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki részese lehetett e kezdeményezésnek. Ugyancsak egyedülálló volt Frankó Attila ötlete, aki a 80-as évek két korosztályos aranycsapatát (országos bajnok és kupagyőztesek voltak) a csabai drukkerekkel hozta össze egy barátságos mérkőzésre. Nagy sikere volt a „Bajnokok Gyúrása” programnak a Csabai Kolbászfesztiválon (olimpiai bajnokok mellett az Előre-évszázad legjobbjai veselkedtek neki, hogy megmutassák, a kolbászkészítésben is verhetetlenek). Egyedi kezdeményezés volt a szövetségi kapitányok fóruma is. Az októberi fórumra hárman fogadták el a meghívást: Bökfi János, Csank János és Lukács József. Az év vége felé is jutott egy érdekesség: a magyar és a székely futsal válogatott csapott össze, míg az előmérkőzésen Előre–DVSC öregfiúk derbire került sor.

Ami nem sikerült
A program tervezése során ezernyi ötlet merült fel – majd el. Ennek elsősorban financiális okai voltak. Akadtak ugyanakkor elindított kezdeményezések, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az Előre Centenáriumi Klub kevésbé volt látogatott, mint arra számítani lehetett, de a centenáriumi klubkártyák iránti érdeklődés is jóval kisebb volt a vártnál.

Sok drukker hiányolta, hogy nem volt az év során centenáriumi összecsapás, amikor is az Előre valamely „nagy csapat” ellen játszott volna mérkőzést. A szervezők azt mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy egy hatalmas pénzért Csabára érkező csapattal egy „hót unalmas” meccset játsszon az Előre (emlékszünk a Vasas–AS Roma összecsapásra?), mindemellett óvatos tárgyalások elindultak az ügyben néhány ismert külföldi klub vezetésével. Megegyezés azonban nem született. Felmerült az is, hogy ha nem is csapat, de legalább egy-két világklasszis futballista legyen a Kórház utcai stadion vendége – ám ezek a kezdeményezések sem jártak sikerrel. Elsősorban financiális okok miatt.

A csúcsesemény
Az Előre centenárium csúcseseménye valójában egy zártkörű rendezvény volt. Az Előre-család egykori és jelenlegi tagjai voltak a meghívottak (mintegy 500 fő).

— Egy centenáriumot így kell megünnepelni, a mai esemény igazán méltó volt a Békéscsabai Előre múltjához, a rendezvény rangjához — mondta el Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, volt köztársasági elnök. Azt is hozzátette: — Rengeteg centenáriumi ünnepségen voltam az elmúlt időszakban, de a csabai kimagaslóan színvonalas volt. A helyszín kialakítása, a feszes, igényes program, az Előre történetét bemutató film (megtekinthető a centenárium honlapján – a szerk.) mind-mind méltó a klub történelméhez. Külön nagyszerűnek tartom, hogy éppen a megalakulás napjára, október 22-ére tették a programot.

Hogy az elkövetkezendő időszakban ki hogyan emlékszik vissza a 2012-es esztendőre, s ezen belül is a centenárium megünneplésére, nem tudni. Nyilván sokat „dobott volna” a hangulaton, ha idén feljut a futballcsapat az NB I-be. De ne legyünk elégedetlenek, hiszen remek sikereket értek el idén a csabai sportolók (pár példa: öt olimpiai résztvevő Londonban, az úszó Bohus Richárd Eb-bronzérme, a vívó Bohus Réka korosztályos Eb-aranya, a női kézisek sporttörténelmi Magyar Kupa-ezüstje, a röplabdások 4. helyezése).

Kézzel fogható emléknek itt marad a Kórház utcai stadionban felállított, sziklára rögzített centenáriumi emléktábla, valamint a futball legendáról, Pásztor Józsefről megjelent könyv.

S velünk maradt a centenáriumi esztendő – legalább újabb száz esztendőre szóló – szlogenje is: Békéscsaba, mindig Előre!