Az ukrán parlament visszaküldte átdolgozásra a mozgósításról szóló törvényjavaslatot (videó)

Négy ellentámadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Négy ellentámadást vertek vissza az orosz fegyveres erők a kupjanszki frontszakaszon az elmúlt nap folyamán, az érintkezési vonal mentén pedig hozzávetőlegesen 710 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, közülük mintegy 260-an a Donyecknél vívott harcokban – közölte csütörtöki napi összefoglalójában az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet és 29 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtöki Telegram-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy nukleáris fegyver bevetésére szolgálhat alapul az orosz rakétaindító állások elleni támadás. A volt elnök és kormányfő Jurij Ihnat ukrán katonai szóvivőnek arra a kijelentésére reagált, miszerint az Oroszország elleni harc legjobb módszere az lenne, ha a nyugati országoktól kapott nagy hatótávolságú rakétákkal Ukrajna Oroszország egész területén megsemmisítené az orosz rakétaindító rendszereket.

Medvegyev szerint egy ilyen lépés egyáltalán nem számítana önvédelemnek, és Kijev azt kockáztatná, hogy Moszkva életbe lépteti az orosz állami nukleáris elrettentő politika alapelveinek 19. pontját, amely előírja nukleáris fegyver alkalmazását Oroszország elleni, hagyományos fegyverrel végrehajtott agresszió esetén, ha az az állam létét fenyegeti.

– írta Medvegyev.

Az ukrán parlament visszaküldte átdolgozásra a mozgósításról szóló törvényjavaslatot

Az ukrán parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot – hozta nyilvánosságra David Arahamija, a törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakcióvezetője csütörtökön a Telegramon.

Hozzátette, hogy

Arahamija közölte, hogy csütörtökön a parlament egyeztető tanácsa zárt ülésen tárgyalt a katonai vezetéssel. A tanácskozáson Valerij Zaluzsnij főparancsnok, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a törvényhozás vezetése, frakcióvezetők és bizottsági elnökök voltak jelen.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálat javításáról szóló törvényjavaslat sok vitát váltott ki. A Nép Szolgája párt frakcióvezetője szerint a képviselők megértik a katonai vezetés kérését, és készek teljesíteni, de nem minden részét tudják támogatni az előterjesztésnek. Egyes rendelkezések – mint írta – közvetlenül sértik az emberi jogokat, míg mások rosszul vannak megfogalmazva. Arahamija ugyanakkor megerősítette, hogy minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét.

Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa ezzel szemben kijelentette, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet egyes rendelkezései ellentmondhatnak az alkotmánynak.

Mihalo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban azt ígérte, hogy a törvényjavaslatot csakis bizonyos módosítások után bocsátják szavazásra a törvényhozásban. A parlament korrupcióellenes bizottsága január 8-i ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvénytervezet korrupciós kockázatokat rejt magában.

Volodimir Zelenszkij: az ukrán férfiaknak legalább az adófizetés miatt haza kellene térniük

Az ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák.

Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából. Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat. Később viszont szavai szerint a helyzet megváltozott, így legalább a férfiaknak vissza kellett volna már térniük.

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut.

– hangsúlyozta.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a Reuters december eleji adatai szerint az Európai Unió tagállamai az ígért milliós tüzérségi lövedékből mindössze 480 ezret szállítottak le Ukrajnának.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot.

– hangsúlyozta.

Az ukrán elnök kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán hadsereg erejét és képzettségét tekintve jelentősen hozzájárulna a NATO-tagállamok, különösen a kelet-európaiak védelméhez, ezért Ukrajna megérdemli, hogy meghívást kapjon a szövetségbe a július 9-11. közötti washingtoni csúcstalálkozón.

Az észt elnök szerint nem szabad Ukrajnát korlátozni abban, hogy a Nyugattól kapott fegyverekkel oroszországi területekre mérjen csapást.

– szögezte le Karis.

A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá egyezményt Törökország, Bulgária és Románia

A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá megállapodást csütörtökön három, a Fekete-tengerrel határos NATO-tagország, Törökország, Bulgária és Románia. Az aláírók az egyezményt az ukrajnai háború nyomán a térségben megnőtt aknaveszéllyel indokolták.

Yasar Güler török, Angel Tilvar román védelmi miniszter, valamint Atanasz Zaprjanov bolgár védelmi miniszterhelyettes Isztambulban írta alá a megegyezést.

A bolgár kormány részéről hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés „teljes mértékben békés célokat szolgál és egyetlen ország ellen sem irányul”, hozzátéve: a misszió nem kívánja helyettesíteni a NATO-t.

Güler elmondta, a missziót a három ország tengerészeti parancsnokai vezetik, az elnökség pedig félévente rotálódik a tagok között.

A török védelmi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a megállapodás értelmében országonként három aknakereső hajó és egy parancsnoki hajó vesz részt a munkában.

Güler aláhúzta, elképzelhető, hogy a munkacsoport a háború végeztével más, a Fekete-tengerrel határos országokban is vállalja az aknamentesítést. Hozzátette, hogy bár Ankara minden NATO-tagország segítségét örömmel veszi, a kezdeményezéshez csak a három aláíró ország hajói csatlakozhatnak. Felhívta egyúttal a figyelmet az 1936-os Montreux-i Egyezményre, amely kizárólagos jogot biztosít Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzésre. Ennek értelmében Ankara háború vagy háborús fenyegetés esetén lezárhatja a tengerszorosokat minden hadihajó előtt.

A török kormány a múlt héten erre az egyezményre hivatkozva nem engedélyezte két, az Egyesült Királyság által Ukrajnának adományozott aknamentesítő hajó számára az áthaladást török vizeken.

Az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően már több kereskedelmi hajó futott aknára a térségben, legutóbb december végén egy, a dunai Izmail kikötőjébe tartó teherszállító hajó.

Törökország – mely mind Ukrajnával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápol – emellett együttműködik az ENSZ-szel, Kijevvel és Moszkvával annak érdekében, hogy felújítsák a világszervezet és Törökország közvetítésével 2022-ben született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.

Többszörösére emelkedett az Ukrajnának szánt lőszerek ára

A svéd fegyveres erők lőszereinek ára az év során többször is emelkedett – mondta Michael Claesson, a svéd fegyveres erők vezérkari főnöke írja a Mandiner.

– árulta el a vezérkari főnök.

Claesson hozzátette, hogy az európai tömeges újrafegyverkezés és Ukrajna igényei okozták a hiányt.

Zelenszkij ukrán államfő Észtországban kezdett tárgyalásokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök reggel a balti államokban megkezdett körútjának második napján az észt fővárosba, Tallinnba érkezett.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter, aki az ukrán elnököt a repülőtéren fogadta, az X közösségi oldalon azt írta: 

Hozzátette: 

Zelenszkij térségbeli útjának első állomásán, szerdán Litvániában bírálta az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítséggel kapcsolatos nyugati habozást, amely „csak növeli Oroszország bátorságát és erejét”. Hangoztatta: 

– tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy egy ukrán vereség esetén Oroszország többi szomszédja, köztük a balti országok megtámadását is megkockáztatja.

A három balti volt szovjet köztársaság ma a NATO és az EU tagja, és az orosz támadással szemben Kijev elkötelezett támogatói.

Az ukrán elnök tallinni látogatása során találkozik Alar Karis államfővel, valamint Kaja Kallas miniszterelnökkel, továbbá beszédet mond a helyi törvényhozásban. Zelenszkij utoljára még a háború előtt járt Észtországban, ahonnan mostani látogatása befejeztével baltikumi körútjának utolsó állomására, Lettországba utazik tovább.

Orosz rakéták csapódtak egy harkivi szállodába, többen megsebesültek

Két orosz rakéta csapódott be szerda este egy szállodába az északkelet-ukrajnai Harkivban, tizenegy ember, köztük török újságírók sebesültek meg – közölte Ihor Tyerehov, a város polgármestere.

– írta a városvezető a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. 

– írta. Több más épület, köztük két lakóház, és autók is megrongálódtak a csapásban – tette hozzá.

Olekszandr Filcsakov, a harkivi ügyészség vezetője a Telegramra feltett videóban elmondta, hogy 23 vendég és nyolc alkalmazott tartózkodott a szállodában, amikor a rakéták becsapódtak.

Oleh Szinyehubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője szerint a két orosz Sz-300-as típusú rakéta - helyi idő szerint - 22 óra 30 perc körül csapódott be a Kijevszkij kerületben található szállodába. A tizenegy sebesült közül kilencet kórházba szállítottak, kettőt pedig a helyszínen elláttak - tette hozzá a Telegramon. Szólt arról is, hogy a legsúlyosabb sérült egy 35 éves férfi volt. A többi sérült három 31 és 38 év közötti férfi és hét 23 és 71 év közötti nő.

Volodimir Timosko harkivi rendőrfőnök a Szuszpilne közszolgálati televíziónak azt mondta: 

Mihajlo Bebesko, a szálloda vendége ugyanebben a műsorban hangsúlyozta, hogy a rakéta becsapódása előtt nem hallott légiriadóra figyelmeztető jelzést. 

Az orosz határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa rendszeresen támadások célpontja.

Az interneten közzétett képeken az volt látható, hogy az épület sok ablaka betört, az erkélyek leomlottak, és az utcán nagy törmelékhalmok hevertek. A mentőcsapatok a homlokzaton tátongó lyukakon keresztül utat törtek maguknak, hogy átvizsgálják a romokat.

Észak-Korea több rakétát adhat el Oroszországnak

A dél-koreai védelmi miniszter szerint Oroszország arra számíthat, hogy Észak-Korea több új rakétát ad el neki a következő hónapokban.

– mondta Shin Won-sik a Yonhap című újságnak.

Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Magyarország területére 2024. január 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4680 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4734 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

A szerdai eseményekről itt olvashat: