Orosháziak készítették a legjobb csabait

A Csabai Farsang keretében rendezték meg szombaton a Krajcsó Pál Emlékverseny szárazkolbász-zsűrizését Békéscsabán, az Andrássy Úti Társaskörben. A 28 vastagkolbász tavaly október 30-án készült a Csabai Kolbászfesztiválon. A kolbászokat Krajcsó Pál, egykori békéscsabai hentesmester, kolbászkirály, a fesztivál életműdíjasa szabadkéményes füstölőjében, a hagyományt továbbvivő családtagok gondos munkával érlelték.

— Édesapám nem féltette senkitől sem a tudását, tapasztalatát, örült, hogy a kolbászfesztivál ennyire kinőtte magát — hangsúlyozta leánya, Szénásiné Krajcsó Irén. — Nemcsak mi, a férjemmel, hanem az unokák, Sándor és Irén is tovább viszik a nagyszülői örökséget.

A vastagkolbászokat bíráló szakmai zsűri elnöke Végh László, a Csabatáj Zrt. elnöke volt, a bírálók között helye kapott Szabó Tibor, a Magna Cum Laude együttes gitárosa, Szénási Sándor, Krajcsó Pál veje, Gabnai Csaba, a békéscsabai Brill Bisztró tulajdonosa és Kovács István, a Békési Húsfeldolgozó Kft. ügyvezetője.

Az első helyett a 22-es csapat, az orosházi Kovács Imre, Sándor László és Viczián János alkotta trió érdemelte ki, és ugyancsak ezt a kolbászt találta szín, forma, metszéslap, a kolbász állománya és íz szerint legjobbnak a médiazsűri is. Lapunk különdíját a Huszár Endre, Jantyik Pál, Bacsa István, Pálinkás László összetételű gárda vehette át.

— Még 15 évvel ezelőtt, az első Csabai Kolbászfesztiválon mondta egy nem csupán örömittas induló, hogy a jó kolbász titka az éles húsdaráló — magyarázta Huszár Endre. A tanácsot megfogadták, azóta nem pépes a kolbászuk, a fűszerezés pedig egy csabainak álmából felébresztve is megy.    

A Csabai farsang keretében nemcsak az Andrássy úti társaskörben, hanem a szlovák tájházban és a Békési úti közösségi házban is vágtak, dolgoztak fel hízót szombaton. Ancsin Pálné, a Csabai Szlovák Klub vezetője elmondta, nemzetiségi vezetők — szlovákok, románok, lengyelek, németek — az ország számos pontjáról érkeztek. Gmoser Györgyné, a kiskőrösi népdalkörrel érkezett. Elmondta, Kiskőrösre ugyanakkor, az 1710-es években telepítették be a szlovákokat, mint Békéscsabára.

Leghíresebb szülöttük Petőfi Sándor, édesanyja, Hrúz Mária Szlovákiában, Necpálban lévő emlékhelyét rendszeresen felkeresik.

A nemzetiségi vezetők országos találkozójára a disznót az Alberti-fiúk vágták, György, Pál, Béla, János, László és József. A család telente legalább 25 hízót vág. Van egy kis föld, ahol megtermelik a takarmányt, a fűszerpaprikát, csak a biztosra mennek a kolbásznál.

Hégely Sándor, a Csabai Kolbászfesztivál fesztiváligazgatója és felesége, Ilona ugyancsak a hagyományőrzés mellett tette le a voksot, ennek is köszönhető Krajcsó Pál Emlékverseny szombati rendezvénye.

Közben a kondorosi szlovákok sem tétlenkedtek, a Napsugárban a szokásos disznótort rendezték meg. Krajcsovicz Andrásné, a helyi szlovák önkormányzat elnöke elmondta, 60—70-en vettek részt a hagyományőrző rendezvényen, a karmesteri pálca az egyik önkormányzati képviselő, Szebegyinszki Mihály kezében volt. Készült mozgócska-, azaz vesevelőleves, szárma (töltött káposzta) és hurka, kolbász is.

Ha már mozgócska, a magyar tévé farsangi receptversenyét a békéscsabai Zelenyánszkiné Csicsely Judit nyerte. Mozgócskát főzött a tévében, majd szombaton a Csabai farsangon is. Sznyitkával, azaz szikkadt kenyérkockákkal és lila hagymával kínálták a finomságot.
És hogy összeérjenek a szálak, a tavalyi Csabai Kolbászfesztivál szárazkolbászversenyét ugyancsak Zelenyánszkiné Csicsely Judit nyerte.