Közélet

2016.06.23. 18:28

Két tankerületi központ lesz Békés megyében

Fél évbe is beletelik, mire teljesen átszervezik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK-et), és a mostani kilenc tankerület helyett két tankerületi központ lesz, Békéscsabán és Gyulán. Ezek önálló jogi személyként önálló gazdálkodást folytatnak majd. Hogy mennyiből, még nem tudni pontosan, de várhatóan nagyjából évi 8 milliárd forintból.

Licska Balázs, fotó: Lehoczky Péter

Hatvanhárom intézmény tartozik jelenleg a KLIK fenntartása alá. Ezekben az általános és középiskolákban majd’ 24 ezer diák tanul, a pedagógusok száma pedig több mint két és félezerre tehető – derült ki dr. Malatyinszki Anita békéscsabai tankerületi igazgató tájékoztatásából, ami nemrég került a megyei közgyűlés elé.

Mint írta, a KLIK a jelenlegi formában megszűnik, és július 1-jétől teljesen más felépítésű szervezeti struktúra jön létre. Mint ismert, megjelent a vonatkozó kormányrendelet, így két tankerületi központ alakul meg, mégpedig Békéscsabán és Gyulán. Előbbi illetékességi területe lesz a békéscsabai, a szarvasi és az orosházi, utóbbié pedig a gyulai, a békési, a gyomaendrődi, a szeghalmi, a mezőkovácsházi és a sarkadi járás.

– A döntési idő lerövidül, a működés pedig hatékonyabb lesz – fogalmazott a tankerületi igazgató, rámutatva, hogy mi lesz a KLIK átszervezésének az eredménye. Bár részletekről nem tudott beszámolni, azt mondta: a rendszer minden szinten megújul, vezetői szinten is. A két tankerületi központ önálló jogi személyként önálló gazdálkodást folytat majd. Pontosan nem tudni, mekkora összegből, de körülbelül 8 milliárd forintos költségvetése lehet egy-egy szervezetnek.

Arról, hogy az önállóság milyen szinten fog növekedni, elmondta: eddig is teljes körű szakmai önállóságot élveztek az intézmények. A gazdálkodást tekintve is némileg önállóak lesznek, a már eddig is élő „kártyás” rendszert fejlesztik tovább – eddig havi 50 ezer forintot kaptak az intézmények –, és érdekeltek lesznek saját bevételt is termelni. Kiemelte: miután a KLIK-et konszolidálták, már ezt az 50 ezer forintot sem vették igénybe az intézmények.

A tankerületi igazgató kitért arra is, hogy várhatóan a két tankerületi központ veszi át a jövő évtől valamennyi állami fenntartásban lévő közoktatási intézmény működtetői feladatait is az önkormányzatoktól. Mucsi András (Fidesz-KDNP) szerint ez a jó irány, az nem ment, hogy más a fenntartó, illetve más a működtető, vagyis aki a számlát fizeti. Kiemelte azonban: fontos, hogy az önkormányzatok segítsenek továbbra is bizonyos tételek finanszírozásában.

Mucsi András hozzátette: szakmai szabadságot biztosít a tantestületeknek, pedagógusoknak a köznevelési törvény. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kisebb településeken probléma volt a szakos ellátottság a fenntartók sokasága és átláthatatlansága miatt, amit a KLIK rendbe tett. Korábban az intézmények közötti átjárhatóság nehéz volt, mivel mások voltak a követelmények, a tankönyvek, szükség volt tehát a standardokra, az egységességre.

– Nem helyes, hogy ma Magyarországon bárki tarthat fenn iskolát, legyen szó az államról, egyházról, alapítványról, kivéve az önkormányzat – fogalmazott Varga Zoltán (MSZP). Hangsúlyozta, hogy ráadásul eddig is ott voltak a gondok a be nem fizetett számlák miatt, ahol az állam, a KLIK volt a fenntartó és a működtető is egy személyben.

Szegedi Balázs (Fidesz-KDNP) szerint elindult egy pozitív folyamat a magyar közoktatásban, igaz, voltak hibák, amiket orvosolni kell. Simon István Tamás (Fidesz-KDNP) szerint, ha nem lennének változások, akkor meg amiatt panaszkodnának sokan, üdvözlendő, hogy figyelembe veszik a kezdeményezéseket. Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) úgy összegzett, reméli, hogy a változások révén javul a hatékonyság, és hogy az olykor jogosan érkező kritikákra megoldást találnak.

Kifli alakú lett a tankerületi központ
Többen felvetették – így Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) és Varga Zoltán (MSZP) –, hogy a két központ egymástól 16 kilométerre van, ugyanakkor a tankerületeken belül nagyok a távolságok. Például a szeghalmi járásban lévő Bucsa és a központ, Gyula között több mint 80 kilométer. Erre dr. Malatyinszki Anita elmondta: nincs optimális megoldás. Több számítás is született, mind a távolság, mind a létszámok szerint, hogy lehetne felosztani Békés megyét.

– Ez a felosztás a tanulói létszámot vette alapul, így mindkét tankerületi központban nagyjából 10-10 ezer diák lesz – ecsetelte. Hozzátette, hogy a távolságokat tekintve nyilvánvalóan ez volt a rosszabb opció, egy kifli lett a gyulai tankerületi központ. Árgyelán György (DK) kérdésére elmondta: hogy ezt a problémát áthidalhassák, elképzelhető, hogy Békéscsabán és Gyulán kívül a járási székhelyeken kihelyezett, úgymond kis tankerületi központok lesznek.

Ezek is érdekelhetik