Hétköznapi hősök: az önkéntes tűzoltó

Szokatlan csend támadt a telefonvonal túlsó végén, amikor Szilágyi Sándorral, a gyomaendrődi polgári védelmi iroda vezetőjével közöltük a jó hírt. Kisvártatva megszólalt, hangján érződött a meghatódás:

— Tudja, számomra valóságos csoda, hogy felfigyeltek rám... én csak élem a magam egyszerű kis életét, s nem is gondoltam, hogy a környezetemben lévők ilyen sokra értékelik a munkámat...

A néhány nappal későbbi személyes találkozáskor Szilágyi Sándor már felszabadult örömmel tessékel be törzshelyére, a gyomaendrődi polgári védelmi irodába. A helyiségbe lépve rögtön szembetűnnek a szekrényben sorakozó emléklapok, oklevelek, díjak, melyekkel a gyomaendrődi lakosság védelme érdekében végzett munkáját számtalan alkalommal elismerték.
[caption id="" align="aligncenter" width="340"] Szilágyi Sándor
[/caption]
— Eddigi munkám során az egyik legemlékezetesebb dátum 2005. augusztus 17-e, melyet azóta is csak „a nehéz nap éjszakájaként” emlegetek. Aznap 120 milliméter eső hullott Gyomaendrődre. Nem működtek a telefonok, még a mobilok sem, ezért a rendőrök a lakásomon ébresztettek éjjel tizenegykor. Emlékszem, a kocsiban ülve olyan érzés fogott el, mintha egy tengerben mennék az autóval — idézte fel a néhány évvel ezelőtt történteket Szilágyi Sándor.

A nehéz helyzetekből kijutott neki bőven, s mint mondja, már gyermekkorában megtanulta, mit jelent a Hármas-Körös mellett élni. Tizenkét éves volt, amikor társaival együtt szorgalmasan terítették egymás mellé a szőnyegeket a sportcsarnokban, hogy legyen hová feküdniük a dévaványaiaknak. Akkor, 1970-ben ugyanis ide, Gyomaendrődre telepítették át Dévaványa lakosságát, mert félő volt, hogy a folyó Ványa felőli gátja átszakad.

— Harminchat évvel később, 2006-ban ugyanezt éltem át, amikor a Hármas-Körös vize elérte a gát tetejét. Ekkor azonban már a polgári védelmi iroda vezetőjeként én voltam a felelős azért, hogy a védekezési munkák rendben menjenek. Éppen a húsvéti locsolkodás napján jött a telefon, hogy három órán belül gondoskodjak 750 katona elhelyezéséről. Ezt is megoldottuk.

Szilágyi Sándor sok minden mást is megoldott. Oroszlánrésze volt például abban, hogy Gyomaendrődnek ma már köztestületi tűzoltósága van. Amikor 2007-ben megbízták az önkéntes tűzoltó egyesület vezetésével, a polgármesteri hivatal támogatását maga mögött tudva keményen hozzálátott ahhoz, hogy megteremtse a személyi és tárgyi feltételeket a köztestületi tűzoltóság megalakításához. Ma már nyugodtan hajtja álomra a fejét, mert tudja, hogy ha baj van, akkor a tizenegy főállású gyomaendrődi tűzoltó azonnal hadra fogható.

E heti hétköznapi hősünk számára öröm és büszkeség, hogy a polgári védelem terén olyan szakemberek nevelkedtek a szárnyai alatt, akik fontos beosztásban, országos szinten is megállják a helyüket, vigyázzák az emberek biztonságát.

Büszke arra, hogy 42 évesen szerzett diplomát a Gábor Dénes Főiskolán, példát mutatva ezzel saját két lányának is.

Szereti a természetet, családjával gyakran barangol a Bakonyban vagy a Bihari-hegységben. Ötéves unokája, Leila kedvéért sokszor megmássza a „Körös-hegyet”, azaz a Hármas-Körös gátját.

Büszke arra, hogy 42 évesen szerzett diplomát a Gábor Dénes Főiskolán, példát mutatva ezzel saját két lányának is.

Szereti a természetet, családjával gyakran barangol a Bakonyban vagy a Bihari-hegységben. Ötéves unokája, Leila kedvéért sokszor megmássza a „Körös-hegyet”, azaz a Hármas-Körös gátját.

Szilágyi Sándor -->