Hamisan vádolt a csabai jegyző feljelentője

K. Gy. vélelmezése szerint, 2008 májusában fiktív szerződés született, mely egy amerikai vízumhoz kellett. Ezt a rendőrség nem találta bizonyítottnak, ezért a nyomozást megtagadták. Eljárás indult viszont K. Gy. ellen, aki feljelentésében tényként adta elő, hogy M. N. és a jegyző bűncselekményt követett el, ami azonban csak feltételezés volt. Ez a gondatlanságból elkövetett hamis vád.

Dr. Varga Magdolna bíró a keddi tárgyaláson meghallgatta a tanúként beidézett, volt csabai jegyzőt, aki vallomásában elmondta, hogy tíz-tizenöt éve ismeri a gyulai M. N-t, akit az egyablakos ügyintézés körüli pr-tevékenység elvégzésére kért fel 2008 tavaszán. Tudta, hogy a M. N. Amerikába készül, de szerette volna biztosnak látni a megbízást, ezért írták alá a szerződést már májusban. Később úgy alakult, hogy erre a posztra köztisztviselői státuszban kívánt munkatársat alkalmazni a hivatal, amit viszont már a fiatal nő nem fogadott el. Ezért bontották fel a megbízásos jogviszonyt.

Hasonló tartalmú vallomást tett N. N. is. Elmondta, hogy örült a felkérésnek, ugyanis tavaly végzett a szegedi egyetem kommunikáció szakán, és éppen munkát keresett. A vízumkérelméhez a csabai hivatallal kötött megbízási szerződést nem használta fel, arra emlékezete szerint nem is volt szükség.

Tényként tálalta a névtelen levél tartalmát

A tanúk meghallgatása és iratok ismertetése után dr. Varga Magdolna bíró ítéletet hirdetet. E szerint K. Gy-t bűnösnek találták a gondatlanságból elkövetett hamis vádság vétségében. Ezért őt egy évre próbára bocsátják. Bűntetést tehát nem szabtak ki, arra csak akkor kerül sor, ha a vádlott egy éven belül törvénybe ütköző cselekményt követ el.

Az indoklásban a bíró elmondta: a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy K. Gy. úgy állított hamis tényeket feljelentésében, hogy azok tartalmáról korábban nem győződött meg. Egy névtelen levél és hallomás alapján szerzett információt tényként adta a hatóságra tudomására, ezzel követte el a hamis vádat. Ugyanakkor nem volt tisztában azzal, hogy valótlanságot állít, ezért gondatlanul, nem pedig szándékosan járt el. Esetében az enyhítő körülémények voltak többségben, ezért született az enyhe ítélet. A bíróság döntését mind a vádllott, mind a sértettek tudomásul vették, így az azonnal jogerőre emelkedett.