Hírek

2009.12.29. 12:06

Az ország, amely csalással vált az eurózóna tagjává

Az euró 1999-es bevezetésekor a tagállamok egyetértettek abban, hogy a valuta stabilitásához elengedhetetlen a fiskális fegyelem fenntartása. A közös fizetőeszköz az összes ország számára előnyös volt, a jelenlegi gazdasági válság idején például horgony gyanánt szolgált. A bevezetésekor vállalt fiskális fegyelem megszegése azonban katasztrófába sodorhatja az eurót – véli Edin Mujagic, a Tilburg Egyetem professzora.

Világgazdaság

Ma túl sok tagország viselkedik úgy, mintha a stabilitási és növekedési paktum nem is létezne. A görög államháztartás állapota például „súlyos aggályt jelent az egész euróövezet számára”, amint azt a monetáris ügyekben illetékes európai biztos, Joaquín Almunia állította. Görögország államháztartási hiánya az idén várhatóan eléri a GDP 12,7 százalékát, messze meghaladva a stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos felső határt.

A válság miatt az idén természetesen az euróövezet minden országa megszegi a 3 százalékos deficithatárt. De tekintsünk például Hollandiára, ahol 1999 óta az idén másodszor haladja meg a hiány a megengedett plafont. Az első alkalommal ott mindössze 0,1 százalékkal lépték át a határt, a kormány ennek ellenére azonnali, kemény intézkedéseket foganatosított a hiány megfékezésére. Hasonlóan viselkedett Németország és Ausztria is, ahol például most is dolgoznak a válság miatt felduzzasztott deficit lefaragásán.

Lent, Európa déli végein a dolgok egészen másként néznek ki. Arrafelé a deficit-előírás megszegése inkább szabálynak, semmint kivételnek számít. A közös valuta használatának első évtizede során a görögök például csak egy alkalommal – és minimális mértékben – tudták a 3 százalékos plafon alá szorítani a hiányt. Athén más tekintetben is méltatlanná vált a bizalomra.

A kormány 2004-ben bevallotta, hogy az 2000 óta minden évben hazudott a deficit mértékét illetően. Ez volt az az időszak, amikor az országnak igazolnia kellett az alkalmasságát a közös valuta bevezetésére és használatára. Másképpen fogalmazva, Görögország csak csalással válhatott az euróövezet tagjává. Majd 2009 novemberében ismét látszott, hogy a görög kormány megint hazudott, ez alkalommal a 2008-as tényleges és a 2010-es várható deficitet illetően.

Olaszországban (csakúgy, mint Portugáliában és Franciaországban) szintén hosszú története van az európai fiskális szabályok felrúgásának.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!