2008.06.11. 16:58
Olcsóbb liszt, drágább kenyér
Mint azt hétfőn megírtuk, ha az időjárás továbbra is kegyes marad a termelőkhöz, akkor idén jó búzatermésre számíthatnak a gazdák. Az olcsóbb gabona nyújtotta előnyöket azonban kioltja a dráguló energia - drágulhat a pékáru.
[caption id="" align="alignleft" width="250"]
Egy átlagos pékség jelenleg 0-1,5 százalékos nyereséggel dolgozik - fotó: Darnay Katalin
[/caption]Harminc forinttal is drágulhat a kenyér ősztől, annak ellenére, hogy idén a tavalyinál egymillió tonnával nagyobb gabonatermés várható itthon. „Nekünk is emelni kell, mert drágábbak a működési költségek” – jelentette ki Rácz József. A 40-féle kenyeret készítő pékség vezetője elmondta, nem fél attól, hogy visszaesik a kereslet. „A minőséget, a hagyományos eljárással kemencében készült kenyereket meg fogják fizetni a vásárlók” – tette hozzá.
Nem csak a liszt felelős az árért
Skáre Balázs, árupiaci elemző lapunk kérdésére elmondta, a kenyér árát nem csak a liszt határozza meg. „Az árat legkevésbé, körülbelül 20 százalékban befolyásolja csak a liszt. A fennmaradó nyolcvan százalékot az energia- és szállítási költségek, az élőmunka és az infláció teszik ki” – mondta. A hazai áremelkedések mellett pedig a világpiaci tendenciák is hatással vannak a kenyér-árra. Igaz, hogy ebben az évben az Európai Unióban is jó termésre számítanak a termelők, a távol-keleti import azonban el is viszi a felesleget. Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára elmondta, Kína és India folyamatosan emelkedő gabonaigénye elszívja a készleteket. Werli hozzátette, az áremelkedések a malomipart is ugyanúgy sújtják, tehát az is elképzelhető, hogy az idei liszt nem kerül majd kevesebbe a tavalyi gabonából őröltnél.
A sütőipar még így is veszteséges
Egy átlagos pékség jelenleg 0-1,5 százalékos nyereséggel dolgozik. A tömegárú gyártása (mint a kenyér, zsemle vagy kifli) általában veszteséges, az úgynevezett finom pékáruk és a speciális, különféle magos és egyéb kenyerek kínálata jelent némi többletbevételi forrást a pékségeknek. A saját sütödével rendelkező hipermarketek brutális, gyakran az önköltségi árnál is olcsóbban kínálják pékáruikat. Hogyan tehetik meg ezt? A kereskedők tökéletesen tisztában vannak a kenyérár stratégiai jelentőségével. Tudják, ha ezzel a módszerrel nap mint nap sikerül becsábítani a vásárlókat az üzletbe, az alacsonyan tartott kenyérár miatti csekély nyereség bőségesen megtérül a pillanatnyi ötlettől vezérelt vásárlások extraprofitjából.
Versenyhivatali gyanú: felosztották a lisztpiacot?
A magyar kenyérárakat befolyásolhatja az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyanúja szerint tizenegy malomipari vállalkozás felosztotta egymás között a hazai lisztpiacot. Az eljárás alá vont magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozások 2004-től több alkalommal folytattak tárgyalásokat, kötöttek két és több oldalú megállapodásokat a magyarországi lisztpiac felosztásról. Egyeztettek továbbá bizonyos gabonaipari termékek – jellemezően liszt – esetében minimálárak alkalmazásáról és tervezett áremeléseik mértékéről és időpontjáról is. A GVH közleményében hangsúlyozza: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy ezek a vállalkozások a jogsértést elkövették.
Hogyan spóroljunk – az olcsóbbat vagy a minőségit vegyük?
– A térfogatnövelő anyagoknak köszönhetően a pékségek ma már a kisebb súlyú termékek terjedelemét is képesek egy kilós kenyérnek megfelelő méretűre növelni. 79 forintért egy másutt 99 forintba kerülő lekváros háromszög első pillantásra jó vételnek tűnhet. De ha kiderül, hogy az előbbi csak 75, a másik viszont 100 gramm súlyú, az árelőny szertefoszlik.– Az eleve félkilós méretben sütött kenyerek abszolút értékben a kilós kenyereknél olcsóbbak ugyan, de a kereskedők úgy tesznek velük nagyobb haszonra szert, hogy az a legtöbb vásárlónak fel sem tűnik. Egy néhány fős családban a félkilós kiszerelésű termék felára pedig éves szinten 5500 forint.
– Évi öt-hat ezer forint extra kiadást jelent az is, ha az egész kenyér helyett rendszeresen gyárilag előre csomagolt, szeletelt friss kenyeret teszünk a kosarunkba.
– Ha nem szereti a szikkadt kenyeret, fagyassza le még frissen. A sütőben átmelegítve pedig olyan lesz, mintha most vette volna ki a kemencéből.
Forrás: Kosár Magazin
Boda Veronika Hogyan spóroljunk – az olcsóbbat vagy a minőségit vegyük? – A térfogatnövelő anyagoknak köszönhetően a pékségek ma már a kisebb súlyú termékek terjedelemét is képesek egy kilós kenyérnek megfelelő méretűre növelni. 79 forintért egy másutt 99 forintba kerülő lekváros háromszög első pillantásra jó vételnek tűnhet. De ha kiderül, hogy az előbbi csak 75, a másik viszont 100 gramm súlyú, az árelőny szertefoszlik.
– Az eleve félkilós méretben sütött kenyerek abszolút értékben a kilós kenyereknél olcsóbbak ugyan, de a kereskedők úgy tesznek velük nagyobb haszonra szert, hogy az a legtöbb vásárlónak fel sem tűnik. Egy néhány fős családban a félkilós kiszerelésű termék felára pedig éves szinten 5500 forint.
– Évi öt-hat ezer forint extra kiadást jelent az is, ha az egész kenyér helyett rendszeresen gyárilag előre csomagolt, szeletelt friss kenyeret teszünk a kosarunkba.
– Ha nem szereti a szikkadt kenyeret, fagyassza le még frissen. A sütőben átmelegítve pedig olyan lesz, mintha most vette volna ki a kemencéből.
Forrás: Kosár Magazin Egy átlagos pékség jelenleg 0-1,5 százalékos nyereséggel dolgozik - fotó: Darnay Katalin -->
