Hírek

2006.07.04. 07:00

Nincs egységes recept a minimálbérre

Egyelőre messze vagyunk az egységes európai minimálbértől, amelyre a hét végén tett javaslatot az Európai Bizottság volt elnöke. A luxemburginak a hetede a magyarországi legkisebb bér.

Europress-összeállítás

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Luxemburgban több mint hétszerese a minimálbér a hazainak
[/caption]Egységes európai minimálbér ötletét vetette fel a hét végén Jacques Delors, az Európai Bizottság volt elnöke. Az elgondolás az első pillanatra csábítónak hangzik, hiszen – az átlagfizetésekhez hasonlóan – igen nagy különbségek mutatkoznak egyes nyugat- vagy kelet-európai államokban alkalmazott minimálbérek között. Akkor is jelentősek az eltérések, ha csak az Európai Unió tagjaira és jelöltjeire szűkítjük a képet. Az Európai Munkáltatói Szövetség, a FeDEE legfrissebb adatai szerint a legkisebb keresetből élők Luxemburgban több mint 16-szor akkora összegre számíthatnak, mint a románok. Magyarország esetében csaknem hétszeres a különbség; a 62500 forintos minimálbérrel egyelőre közelebb esünk keleti szomszédunkhoz, mint a Benelux-államokhoz.

A szocialista politikus – mellesleg hosszú ideig az Európai Bizottság elnöke – azonban azt is hozzátette javaslatához: az egységes szint nem azonos összeget jelentene, azt az adott ország fejlettségi szintjéhez mérten kellene differenciálni. Ez azért fontos, mivel a minimálbér – és ezzel együtt a fizetések – emelése csökkenti egy ország versenyképességét.

Elemzők vitatják, hogy egy ország versenyképességét csak a fizetés, azon belül is a minimálbér határozná meg. Ez elsősorban az alacsony képzettségi szintet és technikai fejlettséget igénylő ágazatok esetében igaz, a versenyképes ágazatokban más szempontok számítanak, és a fizetések eleve magasabbak. A magyarok egy majdnem egységes szinttel is jól járnának, hiszen az ország fejlettsége jelenleg 61 százaléka az EU-nak, a bérek viszont jóval elmaradnak ettől.

A tagországok esetében nemcsak a minimálbér összege között vannak különbségek, de az is eltérő, hogy a legálisan foglalkoztatottak mekkora hányada él hivatalosan ennyi pénzből. Ez az arány éppen Luxemburgban a legmagasabb, ahol a munkavállalók több mint húsz százaléka kapja a minimálbért. Igaz, nem sok okuk lehet panaszra, hiszen ez az összeg jócskán meghaladja a négyszázezer forintot.

A legkisebb kereset kiszámítására sincs egységes recept Európában. A franciáknál például törvényben garantált az évi 2,75 százalékos emelés. Nálunk ezt az elmúlt években az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkáltatók, munkavállalók és a kormány háromoldalú tárgyalásain alkudták ki. Tavaly novemberben nem csak az idei szintet határozták meg, de az évtized végéig szóló tervet dolgoztak ki az emelésre is.

Nem is minden európai államban ismert az általánosan kötelező minimálbér – jelenleg a kontinens 28 országában alkalmazzák ezt a rendszert. Ahol nincs – például Ausztriában, Olaszországban, a svédeknél vagy a németeknél – ágazati kollektív szerződésekben határozzák meg a legkevesebb fizetendő összeg nagyságát. A hagyományosan erős szakszervezetek szemében ez nem csak arra garancia, hogy a dolgozók a megélhetéshez szükséges összeget megkapják, de arra is, hogy a külföldről – elsősorban Európa keleti tájairól érkezők – ne vállalhassanak munkát ennél kevesebb pénzért.

Legalább háromféle a bérminimum

Idén legalább 62500 forint jár a munkavállalóknak, 2007-től 65500, 2008-tól pedig havi 69 ezer forint lesz a minimálbér. A fenti összegek csak a képzettség nélkülieket érintik. A munkakörükhöz szükséges középfokú és szakképzéssel bírók, illetve felsőfokú végzettségűek bérminimumánál július elsejével léptek életbe azok a szorzók, amelyekről a leghosszabban vitáztak a felek. Akinek legalább kétéves gyakorlata van, annak 62500 forintnál 10 százalékkal jut több, akinek nincs, az pedig 5 százalékkal kap többet. 2007-től ugyanilyen gyakorlati időhöz kötötten a szorzószám 1,15 és 1,1 lesz, 2008-tól pedig 1,25, valamint 1,2. A gyakorlati idő feltételét az ötven év feletti munkavállalókra nem alkalmazzák. A középszintű bérminimum összegétől azonban ágazati megállapodások keretében lefelé és felfelé is el lehet térni, a legalacsonyabb minimálbér alá azonban nem mehetnek a felek.

Ezek is érdekelhetik