Nem indítanak eljárást a kiskatonák meggyilkolása miatt

Az egykor katonai célokat szolgáló épület a holmeci határátkelőnél ma vendéglőként üzemel. Vendégeinek sejtelme sincs arról, hogy a szlovén és osztrák ételkülönlegességeket annak a helynek a közelében fogyasztják, ahol a Jugoszláv Néphadsereg három kiskatonáját gyilkolták meg 15 évvel ezelőtt.

Időközben Szerbiában és Szlovéniában egyaránt egyre nagyobb port ver fel az eset, amely az egykori szlovén politikusokat terhelhetné a bíróság előtt, Milan Kucan szlovén elnököt például, aki 2003-ban tanúvallomást tett Szlobodan Milosevics szerb elnök ellen, s azt állította, hogy 1991 június 27-én és 28-án Holmecnél nem követett el senki sem háborús bűncselekményt, írja a horvát Nacional.

Ugyanezen forrás állítása szerint azonban 1991 véres júniusában Holmecnél vesztette életét Antonio Simunovic, a boszniai születésű, horvát nemzetiségű ifjú, akinek családja a szlovéniai tíznapos háború idején Jablanicában, a Mostartól 45 kilométernyire fekvő településen élt.

A belgrádi Blic napilap ugyanakkor Anton Nikiforov, a hágai főügyész szóvivőjének szavait közli: szerinte azt, hogy az ügyészség nem foglalkozik a szlovéniai esettel, a Hágai Nemzetközi Törvényszék mandátumának közeli befejezése magyarázza. Az ügyészség soha nem kapta meg az osztrák ORF televízió felvételeit, de az ügyészséget még 2004 folyamán értesítette a holmeci esetről a Helsinki Emberi Jogi Bizottság, állítja a szóvivő, aki szerint már akkor is túlságosan késő volt ahhoz, hogy az ügyészség eljárást indítson.

„Ha a felvételen egyenruhát viselő katonák láthatóak, akik felemelik kezüket és fehér zászlót lengetnek megadásuk jeleként, s ha ezen a felvételen látszik meggyilkolásuk is, akkor nyilvánvaló, hogy a háborús szokásjog és a nemzetközi konvenciók megszegéséről van szó, amit eljárásba vehet a hazai igazságszolgáltatás is. A vizsgálatnak azt kell megállapítania, hogy ki és honnan lőtt” – állítja Nikiforov.

A szóvivő kiemeli: a hágai törvényszéknek csak „a nemzetközi humanitárius jog komoly megszegésének eseteit kell vizsgálnia olyan esetekben, amikor elhúzódó fegyveres összetűzésben áll két vagy több fél”. „Márpedig éppen az elhúzódó kifejezés egyértelmű tartalmakat hordoz. Az, ami Szlovéniában történt, nem ilyen jellegű összetűzés” – állítja a szóvivő.