Európai űrsiker: célba ért a Venus Express

Az Európai Űrügynökség (ESA) műszerekkel telepakolt űreszközének útja során az indítást leszámítva ez a fékezési és körpályára állítási manőver volt a legkockázatosabb, mondták el a németországi Darmstadtban lévő földi irányítóközpont munkatársai a Spiegel című lapnak. A szonda ugyanis óránként 29 ezer kilométeres sebességgel száguldott eddig a Vénusz felé. A földi irányítóknak annyira kellett lelassítani az űreszköz sebességét, hogy az égitest gravitációs ereje megragadja, és mintegy fogságba ejtse, de a szonda ne csapódjon be a Vénusz felszínébe. A művelet kedden 8 óra után néhány perccel kezdődött, és a terveknek megfelelően nem sokkal 10 óra után befejeződött. Ha a fékezés nem sikerült volna ilyen precízen, az űrszonda egyszerűen elszáguldott volna a Vénusz mellett, és nem tudott volna körpályára állni. Ezzel meghiúsult volna a küldetése, és elúszott volna az a 220 millió euró is, amit az uniós állampolgárok pénzéből a Vénusz-programra költöttek. Mint kiderült, a sikeres fékezésen túl az is kedvező, hogy a szonda a feltételezettnél kevesebb üzemanyagot használt fel 400 millió kilométeres útja során, így elképzelhető, hogy az eredetileg tervezett ötszáz napnál tovább tudja majd keringés közben megfigyelni a tejútrendszer hatodik legnagyobb bolygóját.

A Vénusz egyébként megközelítően akkora, mint a Föld, de élet teljesen elképzelhetetlen rajta, mert a felszínén 470 Celsius fok az átlaghőmérséklet, amitől még a fémek egy része is megolvad. Oxigén nincsen a felszínén, légkörét 96 százalékban széndioxid alkotja és kilencvenszer akkora az atmoszféra nyomása, mint a Földön, A Vénuszt sűrű felhőréteg veszi körül, ezért a Földről nem lehet megfigyelni a felszínét. Az európai kutatók a Venus Express segítségével elsősorban azt szeretnék kideríteni, mi hozhatta létre ezt a nagyon szélsőséges mértékű üvegházhatást, ami - ha az emberiség nem vigyáz - a Földet is fenyegetheti.