Törvényes megvesztegetés?

Utoljára 1996-ban kellett feltüntetni az adóbevallásban a borravalóból származó jövedelemet. Ezt meg is tették Magyarországon az összes borravalós szakmában 21 621-en. Az ebből származó jövedelmük évente átlagosan 28 ezer forint volt. Az összes bevallott borravaló összege pedig 614 millió forint. A borravaló összegét ugyanekkor 12 milliárd forintra becsülték. Az akkori kormány bedobta a törülközőt, azóta nem is kell külön sorban feltüntetni az adóbevallásban a zsebbe kapott pénzeket. Tán ezért is keltett feltűnést a miniszterelnök eheti ötlete a borravaló megadóztatásáról. Igaz, egyelőre csak a vendéglátóhelyeken dolgozókat érinti, más borravalós szakmákat nem – közölte lapunkkal a kormányszóvivő. A láthatatlan jövedelmek láthatóvá tételének részletein még dolgoznak a kormány műhelyeiben – mondta Batiz András.

A vendéglátásban ugyanis nagyon sokan élnek a borravalóból, de ezek a jövedelmek ma szinte láthatatlanok. Lényegében nem is a borravalóról, hanem a szervízdíjról van szó, amely a vendéglátásban már számos országban elterjedt. Eszerint a kiszolgálás díját beépítik az árba, vagyis a vendéget megkímélik a borravalózás lelket gyötrő merengéseitől. A módszer kétségkívül humánus és rokonszenves, ám a szigorítást nem a fogyasztók lelki üdve, hanem a közteherviselés elve szülte. Olaszországban például, ha a kávét a pultnál isszuk meg, akkor nem számítanak fel szervízdíjat. Ám ha leülünk, akkor igen, s akkor többet kell fizetni.

A vendéglátóhelyek a készülő jogszabály szerint a szervízdíj mértékét 0–15 százalék között határozhatják meg. A különbségtételt az magyarázza – indokolt a kormányszóvivő –, hogy egy talponállóban például nem szoktak az emberek borravalót adni. Bár a részletek még nem ismertek, de a szervízdíj lényegében borravalóként, vagyis a pincérnek, szakácsnak adott jövedelemként fogható fel. Az új jogszabály logikája – ezt már adószakember mondta lapunknak -, hogy a vendéglátóhely bevételei között különváljon a borravaló és a számla egyéb tétele. Így ellenőrizhető a ma még zsebbe dugott, adózatlan jövedelem. Elvben a borravaló ma is adóköteles jövedelem, nem csupán a személyi jövedelemadó bevallásban kell(ene) szerepelnie, hanem 11 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell utána a dolgozónak. A kormány elképzelései szerint viszont a legálissá váló borravaló után nem kellene társadalombiztosítási járulékot fizetni, csupán jövedelemadót.

A borravaló adóztatásával korábban is próbálkoztak Magyarországon. 1988-ban a borravalós szakmák képviselői összesen 1 milliárd forint jövedelmet vallottak be adóbevallásukban, ami 1989-re 700 millió forintra csökkent, 1996-ra pedig 614 millióra. Miközben a borravaló összege a valóságban követi a pénzromlást, ami akkortájt évente 20 százalékos volt. Az már paródiába illett, hogy volt olyan borravalós szakma, amelyben összesen 5 ember vallott be ebből származó jövedelemet. A kormány akkor feladta a küzdelmet.

Ékes Judit, a KSH Ecostat kutatásvezetője szerint a kabinet egy marék mogyorót szeretne megragadni, bár találna hatalmas dinnyéket is. A helyzet jogilag is rendezetlen, hisz a borravaló és a hálapénz megadóztatása az adótörvényt, a polgári törvénykönyvet, a büntetőtörvénykönyvet és az egészségügyi törvényt is érinti. A btk. szerint például a hálapénz megvesztegetésnek minősül, mivel az orvosnak kötelezettsége a gyógyítás. Az illegálisan szerzett jövedelem, amilyen a borravaló is, pedig semmis szerződéssel keletkezik.