Hírek

2005.05.25. 00:00

Címkézett combok is megtéveszthetnek

Az élelmiszerekre kerülő címkék tartalmának meghatározásáról már ma dönthet az Európa Parlament, amelynek magyar képviselői is azt szeretnék, ha szigorúbb szabály születne a jelenleginél.

Palásti Péter

[caption id="" align="alignleft" width="175"] Inkább hétszer nézzük meg a címke adatait, mint egyszer vegyünk gyenge minőségű árut
[/caption]Az európaiak ma már jobban félnek, mint tíz évvel ezelőtt. Nem csak a terrortámadásoktól, hanem az élelmiszerektől is. Egyre többen akarják tudni, hogy a tetszetős csomagolású termékek valójában mit tartalmaznak. Főleg azért, mert a gyártók, a forgalmazók és a kereskedők gyakran megtévesztik a vásárlókat. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője elmondta, hogy Magyarországon a gyártó és forgalmazó neve mellett fel kell sorolni az élelmiszerek összetevőit, azok mennyiségét, kalóriaértékét, a nettó tömeget, a fogyaszthatóság határidejét, a tárolási feltételeket, a származás helyét, a felhasználási útmutatót, italok esetében az alkoholtartalmat, s újabban a tételazonosító kódot is. Ez utóbbi olyan speciális számsor, amelynek segítségével utólag kimutatható, hogy az áru hol, s pontosan mikor készült.

Az uniós országok gyakorlatában jelentős eltérések mutatkoznak, ezért az Európa Parlament – ma vagy holnap – új törvényt fogad el. Szigorúbb szabályait várhatóan 2006. január elsejétől kell majd alkalmazni mind a 25 tagállamban. Hazánk EU-képviselői is azt szeretnék, ha például a csirke- és sertéscombokra felkerülő címkék minden országban azonos adatokat azonos sorrendben tartalmaznának. Az új jogszabály kötelezővé teheti azt is, hogy a gyártók minőségre vonatkozó állításait csak meghatározott vizsgálatok elvégzése után lehet majd reklámozni. Mert az mégiscsak nevetséges volna, ha a szalonnára ráírnák, hogy cukormentes. Ez ugyan igaz, de nem ez a legjellemzőbb rá, hanem a magas zsírtartalom.

Sok esetben az is megtévesztő, ha koleszterincsökkentőként reklámoznak valamit. Ez ugyanis nem bizonyítható a vásárló számára, ugyanakkor ma még a gyártóknak sem kell klinikai vizsgálatokkal alátámasztaniuk reklámszövegeiket. A fogyasztóvédelmi egyesület éppen ezért támogatja azt a javaslatot, hogy a termelőknek és a feldolgozóknak kelljen minden állításukat bizonyítaniuk, s – panasz esetén – ne a vevőknek azok ellenkezőjét. A most meghozandó uniós jogszabály ezt segítheti elő. Végrehajtását egy egységes szervezetnek kellene ellenőriznie hazánkban, mert jelenleg párhuzamosan dolgoznak egymás mellett az ÁNTSZ, továbbá a növény- és állat-egészségügyi szolgálatok szakemberei. Őket kell keresni minden felmerülő probléma kapcsán, hiszen előzetesen is sok mindent figyelemmel kísérnek.

Állítják, hogy az E-számoktól nem kell félni, mert azok csak az adalékanyagok kódjai. Nincs jelentősége, hogy az E betű után mekkora szám áll. Ha viszont valamelyik árun már nyolc–tíz ilyet feltüntetnek, azt eleve jobb nem megvásárolni, mert egészen biztos, hogy nem egészséges.

Allergiát okozható élelmiszerek

Táplálkozástudományi szakértők szerint olyan élelmiszerek is okozhatnak allergiát, melyek egyébként kifejezetten egészségesek. A lista előkelő helyein megtalálhatók a glutént tartalmazó gabonafélék, a tojás, a földimogyoró, a halak, illetve az azokból készült termékek, továbbá a szójabab, a tej és tejtermékek, a dió, a mandula, a mogyoró, a pisztácia, a mustár, s meglepő módon az az icinyke-picinyke szezámmag is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!