Amerikai elnökök célkeresztben

[caption id="" align="alignleft" width="320"] 1963. november 22., Dallas: John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és felesége, Jacqueline elindul a végzetes útra. A merénylet hátterét mind a mai napig nem tisztázták.
[/caption]Az év legsikeresebb amerikai filmjének jósolt alkotás, a Richard Nixon-merénylet egy kisemberről, Samuel S. Byckről (1930–1974) szól. Sokak szerint a főhőst játszó Sean Penn élete eddigi legjobb  alakítását nyújtja ebben a filmben. A rendező, Niels Mueller eseményhűen dolgozta fel az irodabútor-ügynök történetét.

Byck 1974. február 22-én megpróbált eltéríteni egy utasszállító gépet. Úgy akarta eltenni láb alól Nixont, hogy a gépet beleütköztette volna a Fehér Házba. Tehetetlenségében megölte a pilótát és a másodpilótát. Majd önmagával is végzett, miután az ajtón át eltalálta egy rendőr. Az egyszerű üzletkötő az elnökben látta minden baj forrását. Akkoriban dúlt a vietnami háború, és kipattant a Watergate-botrány is, amely végül Nixon lemondásához vezetett. Bycket kirúgta a felesége, és a kétgyermekes apa hiába próbálta visszaszerezni családját. Kicsúszott a lába alól a talaj. Rögeszméje lett, hogy Nixonnal, a főgonosszal végezni kell, és akkor valóra válhat az amerikai álom. Sean Penn alakítását csak összeszorult szívvel lehet végignézni, annyira hiteles.

Az Egyesült Államok története során tizenkétszer próbálták meggyilkolni az elnököt. Négyszer sikerült, nyolcszor meghiúsult. Nixonon kívül a gyilkossági kísérletek célpontjai a következők voltak:

[caption id="" align="alignright" width="170"] Sean Penn merénylő vagy áldozat?
[/caption]Andrew Jackson (1767–1845)
1835. január 30.: Washingtonban a Capitolium épülete előtt Richard Lawrence kétszer is mellétrafált. Elmebetegségére hivatkozva nem találták bűnösnek, viszont haláláig elmegyógyintézetben élt.

Theodore Roosevelt (1858–1919)
1912. október 13.: a merénylő, John Schank revolvergolyóját a zakózsebbe tett jegyzetköteg fékezte le, amikor Roosevelt éppen szónoklatára készült Milwaukee-ban. Az elnök megtartotta beszédét, és a golyót sosem operálták ki a mellkasából. Schrank szintén elmeosztályon töltötte további életét.

Franklin D. Roosevelt (1882–1945)
1933. február 15.: Miamiban Giuseppe Zangara ötször lőtt rá az elnöki gépkocsikra. Négyen megsebesültek, Chicago polgármestere, Anton Cermak meghalt. Zangarát bűnösnek találták és kivégezték.

Harry S. Truman (1884–1972)
1950. november 1.: Washington D. C.-ben Oscar Collazo és Griselio Torresola betört Truman átmeneti szálláshelyére. Torresolát megölték, Collazót megsebesítették az őrök. Collazót halálra ítélték, de Truman megkegyelmezett neki, és életfogytiglant kapott. Jimmy Carter javaslatára 1979-ben szabadult.

Gerald Ford (1913–)
1975. szeptember 5.: Kaliforniában a vallási fanatikus, Charles Manson egyik tanítványa, Lynette Fromme ráfogta pisztolyát az elnökre, de a fegyverben nem volt töltény. A nő életfogytiglant kapott, ma is börtönben ül. 1975. szeptember 22.: szintén Kaliforniában Sara Jane Moore tizenkét méterről rálőtt az elnökre. A lövés nem talált, mert egy járókelő elkapta Moore karját. A nő életfogytiglant kapott.

Ronald Reagan (1911–2004)
1981. március 30.: Washington D. C.-ben ifjabb John Hinckley hatszor lőtt Reagenre. Az egyik golyó átszakította az elnök tüdejét, és a szívéhez közel állt meg. Egy másik golyó a sajtótitkár, James Brady fejébe fúródott. Egy rendőr és egy titkosügynök súlyosan megsebesült. Hinckley-t elmebetegnek nyilvánították. Reagan szerencsésen felépült.

Négy amerikai elnök hunyt el merényletben

Időpont Elnök Merénylő

1865 A. Lincoln J. W. Booth

1881 J. A. Garfield J. Guiteau

1901 W. McKinley F. Czolgosz

1963 J. F. Kennedy L. H. Oswald

1865 A. Lincoln J. W. Booth

1881 J. A. Garfield J. Guiteau

1901 W. McKinley F. Czolgosz

1963 J. F. Kennedy L. H. Oswald 1963. november 22., Dallas: John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és felesége, Jacqueline elindul a végzetes útra. A merénylet hátterét mind a mai napig nem tisztázták. Sean Penn merénylő vagy áldozat? -->