2005.05.14. 00:00
Aktagyártástól félnek az építőiparban
A miniszterelnök az építésügyet érintő javaslatai sorában az engedélyezési eljárás szigorítását helyezte kilátásba. A javaslat a legtöbb új feladatot az önkormányzatok építési osztályaira rója.
[caption id="" align="alignleft" width="151"]
Lehet, hogy a jövőben több időt kell szánni a papírmunkára, mint magának a háznak a felépítésére?
[/caption]Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyebek mellett az építőipart is olyan területnek nevezte, ahol a munkavállalók szürke- foglalkoztatása napjainkra igen általánossá vált. Százlépéses programsorozatának részeként bejelentette, hogy a jövőben az építési engedélyezési eljárásban az építkezőnek előre meg kell határozni a kivitelezés költségeit. Az építkezés során vezetendő munkanaplóban továbbá rögzíteni kellene, hogyan halad a munka, s annak ütemét számlákkal is igazolni szükséges.
A felvetésekkel kapcsolatban Derce Tamást, a főváros IV. kerületének polgármesterét kérdeztük, tekintettel arra, hogy az építési hatóság feladatait legtöbbször az egyes városrészek építési osztályai látják el. Az új feladatok java valóban az önkormányzatoknál fog lecsapódni. Ám első ránézésre is nyilvánvaló, hogy bürokratikusabbá válik majd az amúgy sem mindig egyszerű építési engedélyezési eljárás.
Meghosszabbodik az az időszak, amely az első fokú építési engedély megszerzésétől a használatbavételi engedély kiadásáig, tehát a beköltözés jogszerű fel-tételének teljesítéséig eltelik. Ez önmagában is költségnövelő tényező lehet. Ha a tízmillió forint fölötti értékű építkezésekre gondolunk, akkor pedig különösen megnehezülhet a folyamat szakaszos nyomon követése. Elég csak egy padlófűtés beszerelésére gondolni. A födémbe be lehet építeni réz-, vas- vagy horganyzott csövet is. Kérdés, hogyan történik a ténylegesen beépített vezetékek ellenőrzése. Az ellenőr akkor szinte biztosan nem ér oda, amikor a munkával végeznek, de még nincs a helyiség leburkolva. – Ha pedig már elkészült a burkolat, akkor hogyan ellenőriznek? Föltörik a leburkolt helyiséget? – tette fel a kérdést Derce Tamás. Egy ilyen horderejű lépéshez előbb meg kellett volna vizsgálni, milyen feltételek szükségesek a bevezetésükhöz, s azok rendelkezésre állnak-e.
– A miniszterelnök javaslatával kapcsolatban Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke kiemelte, hogy a tervezett intézkedéssorozat a befektetői bizalmat hivatott erősíteni. Jelenleg ugyanis az első fokú építési engedély kiadása után még számos jogi akadály nehezítheti a kivitelezés megindulását. Fellebbezéssel, bíróság előtti megtámadással egyaránt odázódhat a hasznos munkára fordítható idő. A miniszterelnöki intézkedések a beruházások alaposabb előkészítését célozzák. Már ebbe a sorba illeszkedik az új közigazgatási eljárási törvény azon rendelkezése is, amely kimondja: az építési hatóságnak az engedélyezési eljárásban joga van megegyezést javasolni az érintett feleknek.
Százszor több pénz kellene a panelek felújítására
Igencsak nagy levegőt kell vennie Gyurcsány Ferencnek ahhoz, hogy ki ne fulladjon, amikor majd bejelenti a lakástámogatási rendszer új elemeit. Bőven volna ugyanis mit felsorolnia annak érdekében, hogy a jelenlegi formát „feltuningolja”. Ismereteink szerint a miniszterelnök jövő héten ismerteti a 100 lépés program részeként a lakástámogatási rendszer kibővítését. Ebben szó lesz a paneltámogatási programról is. Magyarországon jelenleg 900 ezer darab, iparosított technológiával épült lakás található. Ebből 550 ezer a panellakás. Mindezek felújítására 2,5–3 ezer milliárd forintra lenne szükség. Ezzel szemben idén a kormányprogram 8 milliárd forintot biztosít a panelek felújítására úgy, hogy 6 milliárdot már a jövő évi költségvetésből irányoz előre!A támogatás kiegészül a lakásszövetkezetek, társasházak és az önkormányzatok önrészével. Vagyis összesen 24 milliárd forint áll rendelkezésre, ami elenyésző összeg. Ezzel a tempóval jócskán elhúzódik a program. Alaposan bele kellene nyúlni a központi költségvetés „pénztárcájába”. Nem lehet persze mindent a kormányzattól elvárni. A helyzet megoldása ugyanis a tulajdonosi körre is tartozik. Nem lehet azt várni, hogy a teljes összeget az állam fizesse ki. Ez együttes feladat, aminek egy része készpénz, egy része hitel, egy része költségvetési támogatás. Hogy aztán ezen belül a felek hogyan osztoznak, az más kérdés. A felújítás programja azért is fontos, mert ennek révén csökkenthetők a fűtési költségek.
A lakástámogatási rendszer másik elemeként a Fészekrakó programot is érintheti majd a jövő heti miniszteri bejelentés. Itt ildomos lenne a korhatárt felemelni. Szóba jöhet még a vállalkozói alapon történő bérlakásépítések támogatása is. Talán kevesen tudják, hogy a panelfelújításban az állami támogatás csak az épületek közös használatú részére vehető igénybe. Vagyis magánlakásokra nem vonatkozik. A magántulajdonú lakások nyílászárócseréjének terheit a lakás tulajdonosának kell viselnie.
A támogatás kiegészül a lakásszövetkezetek, társasházak és az önkormányzatok önrészével. Vagyis összesen 24 milliárd forint áll rendelkezésre, ami elenyésző összeg. Ezzel a tempóval jócskán elhúzódik a program. Alaposan bele kellene nyúlni a központi költségvetés „pénztárcájába”. Nem lehet persze mindent a kormányzattól elvárni. A helyzet megoldása ugyanis a tulajdonosi körre is tartozik. Nem lehet azt várni, hogy a teljes összeget az állam fizesse ki. Ez együttes feladat, aminek egy része készpénz, egy része hitel, egy része költségvetési támogatás. Hogy aztán ezen belül a felek hogyan osztoznak, az más kérdés. A felújítás programja azért is fontos, mert ennek révén csökkenthetők a fűtési költségek.
A lakástámogatási rendszer másik elemeként a Fészekrakó programot is érintheti majd a jövő heti miniszteri bejelentés. Itt ildomos lenne a korhatárt felemelni. Szóba jöhet még a vállalkozói alapon történő bérlakásépítések támogatása is. Talán kevesen tudják, hogy a panelfelújításban az állami támogatás csak az épületek közös használatú részére vehető igénybe. Vagyis magánlakásokra nem vonatkozik. A magántulajdonú lakások nyílászárócseréjének terheit a lakás tulajdonosának kell viselnie. Lehet, hogy a jövőben több időt kell szánni a papírmunkára, mint magának a háznak a felépítésére? -->
