labdarúgás

2020.07.19. 07:03

Öcsi bácsit is beavatták

Az 1950-es években a magyar labdarúgás a világ élvonalához tartozott, a Békéscsabai Építők SK-t pedig az NB II.-es bajnokság Déli csoportjának egyik meghatározó együtteseként tartották számon.

Gajdács Pál

Régi, tulajdonosa szerint 1955 környékén készült az a fekete-fehér fénykép, amelyen a Békéscsabai Építők SK NB II.-es labdarúgócsapata látható. Szabó László egykori kiváló labdarúgó, edző, az akkori Békés Megyei Labdarúgó Szövetség egykori tisztségviselője juttatta el szerkesztőségünkbe. A fotón gondosan feltüntették a szereplők neveit, igaz, keresztnév nélkül. A 87 esztendős Szabó László azonban kapásból sorolja, Kalmár Jenő edző mellett az 1945-ben Kőbányáról Békéscsabára kerülő Weiner Pál, Portörő Gábor, Andó Tamás, Fülöp László, Pécsi Elemér, Bohus János, Tokaji Mihály intéző, Csicsely János, Sípos István, Szabó László, Vígh Imre és Lonovics Imre mosolyog bele az optikába.

A Békéscsabai Építők SK NB II.-es csapata. Állnak, balról: Kalmár Jenő edző, Weiner Pál, Portörő Gábor, Andó Tamás, Fülöp László, Pécsi Elemér, Bohus János, Tokaji Mihály intéző. Elöl: Csicsely János, Sípos István, Szabó László, Vígh Imre és Lonovics Imre

A képen nincs rajta, de ekkoriban itt kezdte pályafutását a későbbi olimpiai bajnok Palotai Károly és bátyja, János is.

1948. június 19-én az Előre MTE, a Csabai AK és a Békéscsabai Textiles SE Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete (SZSE) néven egyesült (forrás: Machalek István). De sem a játékosállományt, sem az anyagiakat tekintve nem oldódott meg a helyzet, ezért egy újabb beolvadás után az SZSE szakosztályait a Békéscsabai Építők SK fogadta be, a csapat kék-fehér színeibe öltözött.

E néven a gárda 1951-ben ötödik lett, 1952-ben már bronzérmet nyert a csapat, két évvel később pedig már a szolnoki Légierő mögött a második helyen futottak be az NB II.-ben.

– Jómagam 1952-ben kerültem a csabai csapathoz. Egy edzőmeccsen az Újkígyós színeiben három gólt rúgtam az Építők kapusának, Andó Tamásnak, ami jó belépő volt. Öcsi volt a becenevem, amit a csapattársamtól, az Építőkhöz Jaminából érkező Vasas Mihálytól kaptam, aki ugyanúgy 1933-ban született, mint én, csak két héttel korábban. Amikor leigazoltak, a balatonlellei edzőtáborban fel kellett vennünk az akkori kor jellegzetes fürdőnadrágját, a fecskét, és meg kellett fognunk a lábujjunkat. Ekkor kaptunk egy nagy ütést az ülepünkre, ez volt a beavatás. Emlékszem, az első osztályú MATEOSZ-ban korábban Grosics Gyulával és Zakariás Józseffel együtt játszó, idén 94 évesen elhunyt csabai legendától, a csapatkapitány Fülöp Lászlótól kaptuk – elevenített fel egy számára ma már megmosolyogtató epizódott a gárda akkori középcsatára, Szabó László.

– Remek csapatunkban kevés kivétellel mindenki helyi vagy legalábbis Békés megyei volt, egyedül Vígh Imre érkezett a megyén túlról. Volt, aki elkerült Békésből, szinte már senki nem él az akkori gárdából.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában