Mihály napon költözött a Baross utcából a főtérre Munkácsy - videóval

Juhász Zoltán igazgató elmondta, hogy a világhírűvé vált festőművész Lieb Mihály Leó néven 1844. február 20-án született Munkácson, tehát a 180. évforduló apropóján szervezett a Békés Megyei Könyvtár városismereti sétát. Azokat a helyszíneket keresték fel az érdeklődők, amelyeket gyermekként a festőfejedelem is bejárt 1852 és 1858 között, amelyek meghatározók voltak számára. Ezekkel a túrákkal is az a cél, hogy megmutassák, miért lehet Munkácsy városa Békéscsaba.

A mai Baross utcába került

A túrán résztvevők első állomásként felkeresték a Baross utca 6. szám alatti lakóházat, ahova nyolcévesen, 1852-ben, édesanyja és édesapja elvesztését követően érkezett. A Lieb gyermekeket mondhatni szétosztották a rokonok között, testvére, Gizella és ő Békéscsabára került: a lány a nagynénihez a Steiner-kúriába, a mai Munkácsy Emlékházba, míg ő a nagybácsihoz, Reök István ügyvédhez.

Egy szekérrel érkezett, ködös időben, és a messzeségben látott két foltot, az egymással szemben lévő evangélikus kis- és nagytemplomot, amelyek olyanok voltak számára, mintha beszélgetnének. Egy kis parasztháznál álltak meg, bízott benne, hogy továbbmennek, de itt, a mai Baross utca 6. szám alatt talált otthonra. A ház Sztraka Károlyé volt – a későbbi városi mérnök, Sztraka Ernő édesapjáé –, és négy helyiségből állt. Az épületet később átalakították, több célt is szolgált, volt patika és ügyvédi iroda is egyebek mellett.

Rögtön az első napon ellátogattak a Steiner-kúriába, és a festőfejedelem visszaemlékezéseiből lehet tudni, hogy csak csizmában lehetett kilépni az utcára: esős időben sár volt, száraz időben pedig por. A délelőttöket Reök Istvánnál töltötte a Baross utcában, és bár azt lehet tudni, hogy katolikus iskolába járt, ezt eddig nem sikerült igazolni. Gyermekként 1853 őszéig lakott a Baross utcában Munkácsy, és pont Mihály napon, szeptember 29-én költöztek át a főtérre. Ekkorra a család túl volt egy újabb tragédián, mivel a Steiner-kúriát ért betyártámadás után elvesztették a nagynénit is. 

A Szent István térre költöztek

A mai Szent István tér 3. szám alatt állt az az épület, egy tágasabb gazdatiszti lakás, amely tehát a géniusz második otthona volt Békéscsabán: a leírások szerint három szoba nézett az utcára. Később, a 19. század végére egy egyemeletes épület állt itt, amelyet egy bank megvásárolt, és az 1920-as években vált kétemeletessé. Ez az épület jelenleg is egy pénzintézetnek ad otthont.

A főtéren a Vidovszky család lakott a szomszédban, és a gyermekek, Ferenc és László nagyjából Mihállyal voltak egykorúak, sokat játszottak együtt. Azt követően, hogy 1854-ben asztalosinasnak adták, a későbbi művész vasárnaponként visszajárt a Vidovszky családhoz, az elmondások szerint szerette a nudlis tésztát, illetve mosatlanul ette az almát.

A rendőrség áll az asztalosműhely helyén

Lang György asztalosmester háza a mai Munkácsy utcában, a rendőrség épületének helyén állt, és Mihály itt inaskodott 1854 és 1858 között. A fiatal nem igazán szeretett tanulni, és Reök István nem is volt hajlandó a tanulmányait finanszírozni, ezért adta inasnak, hogy kétkezi munkából megélhessen. Bár voltak kikötései az ügyvédnek, hogy ne dolgoztassa a gyermeket napi 10-12 órát, ezt nem igazán vette figyelembe a mester. Maga a ház hasonló volt a többi parasztházhoz, és egy folyosó vezetett hátra, a műhelybe, ahol a művész három és fél keserves évet töltött.

A kolerajárvány a településen is szedte az áldozatait, ezért sok koporsót készítettek, és az is megmaradt a géniusz emlékezetében, hogy a Szarvasi úti katolikus temető egyedül kellett lefestenie – de legalább a csősz megvendégelte vajas kenyérrel. 1858 májusában avatták legénnyé. Pár hónapot még itt dolgozott, majd 1858 őszén Aradra ment vonattal, szintén egy mester mellé, ahonnan betegen tért haza. Aztán elkezdett a festészet iránt érdeklődni, és innen már ismert a történet. Meg sem állt a világhírnévig.

A Fiume hotelben szálltak meg

A Sztraka Ernő által tervezett Fiume hotel épületén egy mészkő tábla őrzi annak emlékét, hogy Munkácsy Mihály és felesége, Cécile Papier, akik 1890. október 6-án Aradra mentek a vértanúk emlékművének a felavatására, visszafelé itt szálltak meg. A festőfejedelem akkor végigjárta gyermekkorának helyszíneit is, és a Jókai színházban egy fogadást szintén szerveztek az akkorra világhírnevet szerzett művész tiszteletére. Ez volt az utolsó alkalom, hogy a géniusz Békéscsabára látogatott.