2024.02.28. 06:57
Munkácsy Mihály színészkedett is Békéscsabán
Munkácsy Mihály színészkedett is; hogyan ejtették foglyul Belzebub katonáit Békéscsaba környékén; mi történt a Jókai színházban a román megszállás idején; milyen szerepe volt a békéscsabai teátrumnak 1956-ban – többek között ezekről is mesélt a Lencsési Közösségi Házban hétfőn, a nyugdíjasklub rendezvényén Bojczán István, a Jókai színház műszaki csoportvezetője.
Bojczán István beszélt az első világháború végéről és az azt követő időszakról, hogy a Szeged felől érkező francia csapatot két páncélvonattal állítottak meg Békéscsaba határában, és mindenféle vérveszteség nélkül kapcsoltak le egy egész zászlóaljat. Amikor ennek híre ment – köszönhetően a színháznak is –, az egész város kiözönlött a vasútállomásra, hogy lássák, miként ejtették foglyul „Belzebub katonáit”, ugyanis a francia alakulatot a gyarmatokról érkezett afrikai katonák alkották. Később a fenyegetések és a félelem miatt, hogy esetleg Békéscsabát támadás éri, a foglyokat átadták Aradon az antant hatalmaknak.
Fotó: Licska Balázs
Reggeltől estig ment a dajdaj
A Jókai színház szakembere mesélt arról, hogy a román megszállás idején reggeltől estig ment a „dajdaj” a teátrumban, természetesen nem fizetettek a katonák semmiért. Amikor a román király Békéscsabán töltött pár órát – hogy megnézzék a leendő provincia székhelyét –, román lányokat öltöztettek szlovák népviseletbe, és ők kiabáltak és éljeneztek románul a királynak. A románok igyekeztek sok mindent elvinni a teátrumból, amikor kivonultak, szerencsére ez nem történt meg.
Mi lett a szekkóval és a terasszal?
Beszélt arról, hogy Sztraka Ernő városi mérnök – akinek rengeteg épületet köszönhet Békéscsaba – vezette a színház építését, és hogy sok minden ma is működőképes. Az összes vasszerkezet az abban a korban a legjobbak közé tartozó aradi vasműből érkezett, a faszerkezethez szükséges anyagokat a szakember választotta ki, és azt egyetlen szeg nélkül készítették el. A Vigadóban van egy szekkó, csak bevakolták; és volt terasz is, azt pedig beépítették.
Bosszút álltak volna 1956-ért
Elmondta, hogy 1956 után el akarták venni a színház jogát a várostól, és azt 200-250 ezer forintért Hódmezővásárhely kapta volna meg, ugyanis a társulatot kollektíven megbüntették volna egyes szakemberek 1956-os szerepvállalása miatt. Veszekedések árán sikerült Békéscsabán tartani a teátrumot. A színház nagyjából negyede egyébként külföldre emigrált ebben az időben. Hozzátette, hogy Solti Bertalant – aki korának egyik legnagyobb színésze volt – az 56-os szerepvállalása miatt Békéscsabára száműzték. A 60-as évek elején igazgatónak választották, aztán gyorsan le is váltották, rájöttek, hogy egy 56-ost mégsem tesznek ilyen pozícióba.
Munkácsy Mihály volt az egyik főszereplő
Bojczán István elmondta, hogy nemrég mutatták be a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt a Jókai színházban annak apropóján, hogy a géniusz 180 évvel ezelőtt született, ezt egyébként programsorozattal ünnepli Békéscsaba. A műszaki csoportvezető megosztott egy érdekességet is: Munkácsy Mihály színészkedett is, 1866-ban szerepelt A mama című darabban, a művész játszotta az egyik főszerepet. Ennek bizonyítására bemutatott egy plakátmásolatot is a nyugdíjasklubban.
