2023.05.04. 14:43
A magyarok a határaikat és a szívüket is kinyitották
A Lengyel Alkotmány Ünnepe alkalmából nyílt A remény határai címmel kiállítás szerdán délután Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Házban. Elhangzott, a Lengyel Köztársaság szejmje (későbbi nevén nagy szejm) által 1791. május 3-án, Varsóban elfogadott dokumentum volt az első modern alkotmány Európában.
A tárlaton Leszkó Pál, a Magyar – Lengyel Baráti Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet /Fotók: Bencsik Ádám/
A tárlat a Budapesti Lengyel Intézetből érkezett Békéscsabára, és két hétig tekinthető meg. Joanna Urbanskának, a Lengyel Intézet igazgatójának – aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni – levelét Leszkó Malgorzata, Békéscsaba Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke olvasta fel. A tárlat megnyitóján Leszkó Pál, a Magyar – Lengyel Baráti Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet.
A tárlat elsősorban arra fókuszál, hogy mennyit segítettek a magyarok a lengyeleknek a második világháború kezdetén, amikor tömegével kellett elmenekülniük otthonaikból.
Szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, és a másik megszálló hatalom, a Szovjetunió terrorjával is szembesülniük kellett a lengyeleknek.
– A magyarok ugyanakkor nemcsak a határaikat, hanem a szívüket is kitárták a lengyelek előtt – mondta Leszkó Pál. – Több mint százezer lengyel civilt, köztük nőket, gyermekeket, időseket és betegeket is befogadtak a magyarok, hasonlóan legalább hetvenezer internált katonához. A nehéz időkben irántuk tanúsított szeretetükért és mély barátságukért a lengyelek örökre hálásak maradnak magyar testvéreiknek.
Idősebb Antall Józsefet – a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök apját – a lengyelek atyjának nevezik még ma is az ottaniak.
Lengyel menekültügyi kormánybiztosként pénzt szerzett arra is, hogy Balatonbogláron megnyíljon akkoriban Európa egyetlen lengyel gimnáziuma. Gróf Károlyi Józsefné és Szapáry Erzsébet grófnő irányításával létrehozták a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottságot, mely a menekültek segélyezését végezte.
Mindenképpen szólni kell gróf Teleki Pálról is, aki 1939. július 24-én írta azt Hitlernek és Mussolininek: „Magyarország erkölcsi okokból nem tehet katonai lépéseket Lengyelország ellen.”
