Jeles évfordulókat ünnepeltek Békéscsabán - galériával

Mint elhangzott, a Szeretlek Békéscsaba Egyesület elnöke, Frankó Attila a kávéházi hangulatot visszahozó irodalmi esteket azért hívta életre, hogy ezzel is ünnepelhessék a magyar nyelvet. A rendezvényeken amellett, hogy klasszikus műveket olvasnak fel, a kortárs művészeknek ugyancsak adnak bemutatkozási lehetőséget.

Köszöntő beszédében időtálló kezdeményezésnek nevezte a kereken 17 éve indult az irodalmi esteket dr. Takács Árpád, a Békés Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán.

Emlékeztetett: 200 éve született Petőfi Sándor és Madách Imre, és hogy az elmúlt két évszázad alatt sok mindenen átment az ország, a nemzet. Sorolta az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot, az 1867-es kiegyezést – ami után Tomcsányi József és Beliczey István voltak Békés vármegyében a főispánok –, az első világháborút, Trianont, a második világégést, a kommunizmust, 1956 hőseit és az azt követő borzalmakat, a szocializmust, majd az 1990-ben eljövő szabadságot.

Hangsúlyozta, hogy a magyarok pontosan tisztában vannak azzal, mit jelent az, hogy „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”, és ezzel utalt arra, hogy kétszáz éve tisztázta le szatmárcsekei magányában Kölcsey Ferenc a Himnuszt – amelyet egy magyar életében több százszor, ezerszer énekel el.

Kiemelte, a nemzet számos hősi halottal bír, most viszont élőkre van szükség a fennmaradás érdekében. Aláhúzta, miszerint többek között a kultúra, a bajba jutottak támogatása az, amiért érdemes élni. Petőfi Sándorról is szólt: a Nemzeti dal meghatározza a nemzet testtartását. Madách Imréről hozzátette: ha csak Az ember tragédiáját jegyezte volna le, akkor is a legnagyobbak közé tartozna.
Az irodalmi esten ismertették a kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre életrajzát. Előbbitől több verset is felolvastak – az Anyám tyúkjától a Szeptember végénen át a Falu végén kurta kocsmáig – , utóbbi kapcsán pedig Az ember tragédiájából ismertettek részletet.

Megemlékeztek arról is, hogy hidrogénbomba atyjának is nevezett atomfizikus, Teller Ede 115 éve született Budapesten, és 20 éve hunyt el az Egyesült Államokban, legnagyobb sikereit Amerikában érte el. Azt vallotta, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. A tudományos munka mellett verseket is írt. A rendezvényen felolvasták Vers cím nélkül (A tudós és világa) című költeményét is többek között.