Több mint húsz népi kézműves mesterséget ismerhettek meg a jelentkezők Békéscsabán - Galériával

Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke lapunknak elmondta, az idén 33. életévét ünneplő tábor egy hónapja alatt 444-en vettek részt az általuk szervezett foglalkozásokon. És bár ebben az évben is a 40 és 60 év közöttiek alkották a derékhadat, azaz a táborlakók felét, évről-évre egyre több fiatal vesz részt a programjaikon, érdeklődik a népművészet iránt. 

A táborozók egyötöde tíz év alatti volt, akik közül a legfiatalabb mindössze öt esztendős volt. A legidősebb táborlakónk pedig idén töltötte be a 91. életévét – avatott be minket az egyesület elnöke.

Hozzátette, Magyarország 16 megyéjéből, 130 különböző településről, valamint a Székelyföldről és a Vajdaságból is érkeztek Békéscsabára alkotni vágyó népművészek.

Harminc csoportot tudtunk elindítani ezen a nyáron, 21 népi kézműves szakterületet sikerült bemutatni a jelentkezőknek. A csoporttevékenységek mellett közös programokat is szerveztünk a táborlakóknak, népdalt tanultunk, megismerkedünk két kiemelkedő alkotó szakmai életútjával, kalandozunk a jeles napokban és persze sokat táncolunk, beszélgettünk egymással – sorolta Pál Miklósné.

A sokszínű programsorozat pedig egy, az utolsó héten készült alkotásokból rendezett tárlattal zárult.

Az aulában berendezett asztalok egyikén a gyerekek munkái lettek kiállítva, akik Bujdosó Enikő óvónővel a táncolás és az éneklés mellett, az agyagozásba, a gyöngyfűzésbe, a divattervezésbe és a mézeskalács-készítésbe is belekóstolhattak a héten. 

Mellettük a hímzők alkotásai sorakoztak, akik Kudlákné Balázs Noémi hímző szakoktató segítségével a kézi tambour hímzőtechnikát sajátították el a táborban.

A gyöngyhímzők  a kalotaszegi „hálós” technikájával ismerkedhettek meg. A kötény szedésmintáinak felhasználásával modern ékszereket készítettek, kisebb használati tárgyakat díszítettek a csoport vezetőjével, Farkasné Jeszenszky Anita Népi Iparművésszel.

Molnár-Madarász Melinda Meyke iparművész, divattervező a tábor öt napja alatt megmutatta, hogyan juthatnak el a csoport tagjai a ruhatervezés alapjaitól a népi hagyományainkon alapuló modern ruha prototípusának összeállításáig. 

A mezőkövesdi tájegység népviseletének és mintakincsének megismerése után ötleteltünk, divatgrafikákat és felületkísérleteket készítettünk, mintát rajzoltunk. A hét második felében pedig gyakorlati modellezéssel elkészítettük a legjobb terv alapján a ruhák szabásmintáit, és azok egy részét össze is állítottuk a próbababákon – részletezte az iparművész.

A gyapjúszövés rejtelmeibe Páll Etel, erdélyi szövőasszony, Népi Iparművész vezette be a hozzá jelentkezőket, akik az utóbbi napokban elsajátíthatták az erdélyi festékes szőnyegek tervezését és szerkesztését, az erdélyi festékes szőttesek fajtáit, színeit és az alkalmazott szövéstechnikákat.

A táborlakók munkáiból rendezett kiállításon a könyvkötők is bemutatkoztak, nekik Bíró Bertold, könyvkötő mester tanította meg a kézi könyvkötés alapjait. Akik pedig már jártasabbak voltak ebben a művészetben, bőrkötéses könyveket is készíthettek a tábor ideje alatt.

Volt közöttünk bőrdíszműves, aki elhozta nekünk a tudását. Volt, aki visszament a régi időkbe és egy csuklyás könyvet készített, amit az 1200-as években az övre gomboltak, de a középkorban is használták például énekeskönyveknél – mutatta a könyvkötőmester az elkészült munkákat.

Majd a rögtönzött tárlatvezetés végén Pál Miklósné vette vissza a szót, aki hálával telve köszönte meg a táborlakók kitartó munkáját, és hogy idén is ilyen végtelen lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába, sajátították el őseink népi hagyományait. 

Dédapja mesterségét viszi tovább

A marosvásárhelyi Korpos Kamilla nagy tervekkel érkezett Békéscsabára, dédnagyapja, Krón Ernő könyvkötő mester volt, az ő szakmáját szerette volna megismerni a táborban.

–Ernő bácsi életében sajnos senki nem tanulta el a mesterségét, pedig ő egészen 94 éves koráig művelte ezt a művészetet, amellett pedig bábművész is volt. És miután átvettem tőle a könyvkötőműhelyét, rájöttem, nem elég múzeumként megnyitni azt, élővé kell tenni, tovább kell vinni az általa végzett népi székelynaptár megszerkesztését, nyomtatását. Ehhez pedig a legjobb helyre jöttem, hiszen Bíró Bertold, könyvkötő mester még dédnagyapámtól tanulta a könyvkötészetet. Bár voltak számomra mélypontok, nehézségek ezalatt az egy hét alatt, nagyon megszerettem ezt a mesterséget. Rájöttem, megértettem, mennyire csodálatos a könyvkötészet művészete – osztotta meg velünk tapasztalatait Korpos Kamilla.