Varázslatos mesét visz színre a csabai Napsugár bábszínház

Kíváncsian vártam, milyen varázslattal készül legújabb előadásában a csabai bábszínház. A próbaterembe belépve egy polgári ház otthonos belsője fogadott, benne a rendező, Márkó Eszter és a tervező, Deák Réka egy kosárnyi gombolyagból készítette elő A virágot lépő lány című mese szereplőinek apró otthonát. 

A csabai bábszínház korábban szavazásra bocsátotta, melyik az a mese, amit a fiatal közönség a Napsugár színpadán látni szeretne. A legtöbb szavazat Illyés Gyula: A szegény lányról, aki aranyvirágot lépik történetére érkezett. A népmese alapján készülő darabot Márkó Eszter írta és rendezi, melynek vizuális világát Deák Rékával, a tervezővel együtt álmodta meg. A népmese átiratában egy bábkészítő néni – akit Soós Emőke alakít – lakásában, annak berendezéseibe, kellékeibe születnek bele a bábok. 

– Itt semmi sem az, aminek tűnik. Próbáltunk pici csodákat kitalálni. Titkos reteszek, ajtók, átjárók vannak elrejtve a díszletben. Ebből is látszik, hogy minden tárgynak több funkciója van, például az egyik kosár az egyik pillanatban egy forrássá alakul át, ahonnan a vizet meríti a szegény leány, a kandallónak a párkánya lesz a királyi palota, a trónus pedig a gyertyatartó, míg az abroszból Emőke egy erdőt varázsol az adott jelenetben – mutatta a rendező, miközben elővette a történet másik szereplőjét, a minden lében kanál macskát, aki fel- vagy éppen eltűnik majd az előadás alatt. Mint mondta, ő „kezeli” a néni rádióját is, keveri a hangulathoz illő vagy éppen nem illő zenét. Vele együtt kelnek életre a bábok is, ha úgy adódik, elbújnak egy-egy titkos fiókban, vagy éppen nemtetszésüket fejezik ki, ha a történet nem pont úgy alakul, ahogy ők azt elképzelték. 

– Minden a néni kellékei köré szerveződik, a bábok csak vendégek, de hamar belakják a szobákat, és szép lassan az egész lakás a mese helyszínévé válik. És a darab végére a bábkészítő megtölti színnel, élettel a teret – avatott be minket Márkó Eszter. Hozzátette, az Illyés Gyula népmesegyűjteményéből ismert történet az előadásban új színt kapott. 

– Igyekeztünk az alapmesét más népmesei motívumokkal gazdagabbá varázsolni. De csak apró dolgokat tettünk hozzá, például a szegény lányt és az öccsét nem az édesapjuk viszi el az erdőbe, hanem ők szöknek el a mostohájuk elől, vagy a leánynak ahhoz, hogy a királyfi felesége lehessen, három próbát kell kiállnia, a boszorkány leánya is nagyobb szerephez jut a darabban, akinek ugyan nincsen varázsereje, de ügyesen bánik édesanyja varázseszközeivel – sorolta a rendező, aki egyúttal azt is elárulta, a tervek szerint a varázslatokkal megfűszerezett népmesét április 23-tól láthatja majd a közönség.

Nyakukba vették az országot

Varga Anna, a bábszínház művészeti menedzsere lapunknak elmondta, nemrégiben, alig két hét alatt, 1500 kilométert tettek meg a Napsugár bábszínészei. – A Házhoz megy a Napsugár programsorozat részeként mintegy húsz előadást játszottunk, és közel háromezer néző látott bennünket. Társulatunk az elmúlt hetekben két irányba indult reggelente, ugyanis utaztunk a pöttömöknek szóló Kockavarázs előadásunkkal és a nagyobbaknak készült Bolondos mesék című darabunkkal – sorolta Varga Anna.