Díjat érdemelt Vöröskéry Dóra tavaly kiadott novelláskötete

A szövetség által 2019-ben alapított díjjal fiatal, elsőkötetes alkotókat jutalmaznak vers, széppróza és tanulmány kategóriában. Vöröskéry Dóra elmondta, váratlanul érte az elismerés. Az írótáborba nem is tudott elmenni, mert éppen édesanyjával nyaralt, de a díjátadón és az azt követő beszélgetésen már a másik két díjazottal együtt örülhetett.

A fiatal alkotó elárulta, már általános iskolás korában is rengetegszer vette kezébe a tollat, ötleteiből akkoriban főként mesék születtek, amiket barátainak és szüleinek olvasott fel. Elmondta, sok biztatást kapott, de az írás mindig csupán hobbit, kikapcsolódást, egyfajta flow-élményt jelentett számára. Hozzátette, a mezőberényi gimnáziumi évek alatt kissé háttérbe szorult az alkotás, pályázatokat is csak akkor keresett, amikor unatkozott. Aztán 18 évesen a Skarlátház című alkotásával megnyert egy helyi novellaíró versenyt, ami fontos visszaigazolást jelentett. Vöröskéry Dóra elárulta, a tűzesetről szóló impresszió „legöregebb” novellaként be is került a nyertes kötetbe.

Az alkotó egy évvel később ismét sikert aratott: egy japán szubkultúrával foglalkozó magazin irodalmi pályázatán érdemelte ki az első helyet Sellőpénz című novellájával, ami szintén a Röpképtelen madarak egyik alkotóeleme.

A fiatal nő számára a pályaválasztás nagy nehézséget jelentett. Sok minden érdekelte, de úgy érezte, az irodalom inkább a béke szigete számára, félt, ha a bölcsészkarra jelentkezik, a szerelem „muszájba” fordul. Végül Sopronra és a természetvédelmi mérnöki képzésre esett a választása, de fél év után érezte, ez a pálya nem neki való. Egy ideig még a hűség városában maradt, dolgozott és eldöntötte, valamilyen segítő tevékenységet céloz meg, így terelődött a szociális munka felé, most Szegeden tanul.

Kérdésemre, hogyan született meg a győztes novelláskötete, elárulta, 2017-ben jelentkezett az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára, ahol fiatal tehetségeket karolnak fel. Kiválasztották, és immár négy éve együtt dolgozik a csapattal. Kiemelte, intenzív időszak jött el az életében, mentorok vezetésével csoportos műhelymunka kezdődött. Nagy-Koppány Zsolt szárnyai alá került, s az inspiráló közegben szépen sorjában születtek a novellák. Elmondta, mentora adta a novelláskötet ötletét is, az ő tanácsára sorba rendezte az írásait. Mint fogalmazott, miután a kézirat zöld utat kapott, megkezdődött a szerkesztői munka kissé keserédes folyamata. A szövegek kigyomlálása, majd a lektori és tördelői feladatok után az anyag végre nyomdába került.

Vöröskéry Dórától megtudtuk, leírhatatlan érzés volt kézbe venni a könyvet, amelyben számtalan atipikus novella kapott helyet. Kiemelte, minden korosztály talál benne magának valót, ahogy fogalmazott: viccesek, szomorúak, olykor mély mondanivalójúak, de mindenképpen érdekesek. Személyes kedvence a Mese című alkotás, amely egy egyperces Piroska és a farkas-átirat.

Mozgás közben gyűjt ihletet

Vöröskéry Dóra 1995-ben született Békéscsabán. Mezőberényben érettségizett, élt Sopronban, Budapesten, jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen tanul. Szabadidejében görkorcsolyázik, mozgás közben tud ihletet gyűjteni. Gyakran éjjel ír, és ha egyszer sikerül elkapnia a fonalat, semmiképpen sem engedi el. Reményei szerint hamarosan egy újabb kötettel jelentkezik, de hogy regény lesz-e vagy újabb novelláskötet, még nem tudni, több alkotáson dolgozik egyszerre. Elárulta, vezetékneve írói álnév, az alkotó hajszínéből és dédnagymamája vezetéknevének egy részletéből lett összegyúrva.