Sebestyén Márta hangja elvarázsolta a csabai közönséget

– Szinte nincs olyan ország, ahol Sebestyén Márta ne szólaltatta volna meg a népdalokat, énekelt a japán császár előtt, de a spanyol király és az angol uralkodó is megismerhette az általa előadott régi dallamokat. Ez egy misszió az ön számára?

– Az ember oda megy, ahová hívják. A hangom öt földrészre jutott már el, olyan különleges produkcióknak köszönhetően, mint az Angol beteg című film zenéje vagy a francia Deep Forest együttes albuma. Legutóbb áprilisban a New York-i Carnegie Hallban háromezer ember állva tapsolt, amikor a Bartók Béla gyűjtötte dalokat énekeltem nekik, de a kis falvak hihetetlen szeretetteljes közönsége épp olyan fontos a számomra. Nagyon szép élmények érnek engem, nap mint nap. Ez egy ajándék, hogy az ember azt csinálhatja, amit a legjobban szeret.

– Több szállal kötődik Békés megyéhez, milyen érzés az itteni közönségnek játszani?

– Ezer szállal kötődök Békéshez, minden anyai felmenőm Békés megyei. A nagyszüleim és a dédszüleim is itt születtek, református kántortanítók, lelkészek voltak. Éppen ezért nekem mindig egy nagyon különleges élmény itt lenni, énekelni. Édesanyám, amikor meglátja a Békés megye táblát, ujjong. Bár most éppen Budapesten, a Nemzeti Ifjúsági Kórus koncertjén van, de lélekben elkísért ide engem.

– Egy korábbi interjúban elmondta, hogy a madarak repülnek, ön pedig énekel, ez mindig ilyen természetes volt?

– Meg kell találni azt a természetességet, amivel a közönségnek átadhatom a dalok mondanivalóját, hangulatát. Nem lehet benne manír, az a népdalnak nem tesz jót, elveszíti őszinteségét. Legutóbb Erdélyben egy katolikus templomban volt koncertem, ahová a helyi lelkész kisfia is eljött, aki a koncert végére annyira megtelt a zenével, a hangokkal, hogy majdnem elsírta magát. Vagyis minden korosztályra hat a zene, csak őszintén kell csinálni.

– Miért tartja fontosnak, hogy a dalok születésének helyszíneit felkeresse?

– Bartók Béla pont Gyulán és Békésen kezdte el a népdalok gyűjtését, és akkor még nem tudta, hogy mit fedezett fel. Ezeknek a daloknak a ízét csak úgy lehet megtapasztalni, ha az ember látja, megismeri az ott élőket. Én a nagyszüleimnél, Vas megyében találkoztam először a hamisítatlan paraszti kultúrával, ami most is élénken él bennem. Hiszen nem lehet kottafejeket leénekelni emberi élmények nélkül, nem lesz elég hiteles, átütő és meggyőző.

Élet a zene bűvöletében

Sebestyén Márta születése óta a zene bűvöletében él, édesanyja énektanár és karvezető volt, valamint Kodály Zoltán utolsó növendékeinek egyike, így kislánya a Zeneakadémia egyik szobájában töltötte élete első tíz hónapját.

Szülei hamar észrevették, hogy a még alig egyéves Márta már minden hallott dalt vissza tud dúdolni és el tud tapsolni nekik.

Az ifjú tehetség hatéves korától zongorázott, továbbá szerepelt iskolatévében, rádióban, gyermekoperákban, zeneakadémiai sorozatokban. Első lemezfelvételén még hokedlire kellett állnia, hogy elérje a mikrofont.

Az énekest különösen a népdalok világa ragadta meg, már kislánykorában felfigyeltek tehetségére. Azon kevés hazai előadóművész közé tartozik, aki változások és változtatások nélkül, a tradicionális magyar kultúrát képviseli itthon, illetve világszerte, koncertjein életre keltve a Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merülő népdalhagyományt.