Harmincadik születésnapját ünnepli a csabai Felnőtt és Ifjúsági Népművészeti Tábor

A népművészeti táborban több mint négyszázhatvan részvevő, összesen huszonhat csoportban kezdhette meg a munkát és tanulást hétfőn. Az eseményt Szarvas Péter polgármester nyitotta meg. Beszédében elhangzott, nagyszerű érzés számára azt látni, hogy a nyári időszakban, amikor vakáció van, megtelnek élettel egy csabai iskola aulája és folyosói. Utóbbi pedig annak köszönhető, hogy a Békés Megyei Népművészeti Egyesület immár sokadjára teljesítette egyik fő küldetését, annak a tábornak a megszervezését, amely nem csupán Magyarországot érinti, hiszen a határon, sőt a tengeren túlról is érkeztek résztvevők.

Hozzátette, a fentiek különös jelentőséggel bírnak, hiszen a fájdalmas történelmi múlt miatt megannyi magyar ember kényszerült elhagyni az ország határait. Ahhoz pedig, hogy egy nemzet együtt éljen, lélegezzen, szeressen és célokat tűzzön ki, elengedhetetlen többek közt a hagyományok ápolása. Erre pedig kitűnő lehetőséget nyújt az egyesület rendezvénye.

Pál Miklósné, az egyesület elnöke és a kézműves táborok vezetője elmondta, ugyan a népművészeti tábor idén ünnepli harmincadik évfordulóját Békéscsabán, az valójában az 1970-es években indult Mezőkovácsházán – ahol még csak hímzők voltak –, majd átkerült Mezőhegyesre – itt már voltak szövősök és fafaragók is –, később pedig Csabán indították újra, eleinte harminc fővel, ami 2019-re több százra bővült. Külön büszkeséggel tölti el, hogy tagjaik között köszönthet Erdélyből, Partiumból, a Vajdaságból, Szlovákiából, Ausztráliából, Japánból és még Kaliforniából érkezőket is.

Hozzátette, a rendezvényük célja a kezdetektől, hogy a népi kézműves tudást minél szélesebb körben átadják. Éppen ezért szinte minden szakmában van kezdő és haladó csoportjuk is. Előbbiekre jellemző, hogy a résztvevők náluk találkoznak először az adott mesterséggel. A kezdő táborozókat elsősorban az alapokkal ismertetik meg, és külön odafigyelnek arra, hogy mindeközben további alkotásra biztató sikerélményekhez jussanak. A haladók esetében pedig – mivel itt visszatérő tagokról van szó – már bevált szokás, hogy az előző évben, záráskor megkérdezik tőlük, az adott területen belül milyen új technikával vagy tájegységgel szeretnének megismerkedni a következő alkalommal, majd ennek alapján szervezik meg a programjaikat. A hímzőknél, ahol általában a legtöbb csoport indul, például a rece-, és csángóhímzést elevenítik fel.

Végül elmondta, természetesen idén is készültek újdonságokkal és különlegességekkel, valamint közösségi alkotásokkal is. Ennek megfelelően ezúttal az Egyensúly Szabadidő Egyesületnek egy udvari kemencét, a lőkösházi templomnak festett táblákat, a népművészeti egyesületnek pedig egy új hintát alkotnak, valamint a lakitelki Nemzeti Művelődési Intézet éppen készülő székházának adnak át egy haranglábat.

A kikapcsolódás is szerepet kap

Pál Miklósné beszámolójából kiderült, az alkotás és képzések mellett egyesületük fontosnak tartja, hogy olyan közösségi programokat is szervezzenek, amik még közelebb hozzák egymáshoz a táborlakókat. Ezért a napi munka után a jelentkezők ötletei alapján, az ő közreműködésükkel rendeznek előadásokat, valamint táncesteket. Az első nap például a székely esttel záródik, de a hét folyamán együtt énekelnek Farkas Lillával és a Gyöngygallér Énekegyüttessel, akiket a Talléros Együttes kísér majd. Tartanak továbbá jubileumi ünnepséget és közgyűlést is, továbbá népi kézműves szellemi és gyakorlati vetélkedőt is szerveznek Komatálat hoztam – Az én mesterségem a Te mesterséged is címmel. Ezentúl fellép náluk Berta János vándorkomédiás, Kölcsey Szabolcs és Lovas Gábor zenészek is, emellett kikapcsolódást nyújt majd a Surda koncert, magyar, bolgár és szerb népzenével, magyar népmesékkel kiegészítve. Az utolsó napon a hagyományokhoz híven kiállítást rendeznek a hét alkotásaiból.