Lencsési Közösségi Ház

2024.04.29. 07:00

Ilyen problémákkal küzd az Európai Unió

Húsz éve bővítették többek között Magyarországgal az Európai Uniót. Ez adta az apropót ahhoz az előadáshoz, amelyet a Lencsési Közösségi Ház szabadegyeteme keretében tartott Komáromi István, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nyugalmazott igazgatója, felvillantva az Európai Unió területi és etnikai problémáit is. Azzal kezdte, hogy az Európai Unión belüli szerkezeti problémák továbbra is megvannak, és hogy az egyes tagállamok eltérő fejlettségi szinttel rendelkeznek.

Licska Balázs

Felvillantotta a demográfiai gondokat, miszerint a nyugati tagállamok – ahogy fogalmazott – kutyanevelő társadalommá váltak, a gyerekek helyét átvették a házi kedvencek. Ez a munkaerőpiacon szintén problémát okozott, hiszen nem munkanélküliség jelentkezett, hanem az, hogy hiány van mindenféle szakmából, nincs, aki dolgozzon. A gazdasági versenyképesség pedig azért romlik, mert a jóléti társadalmakban magasak a szociális kiadások. Az Európai Unió így versenyhátrányba került az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

Komáromi István, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nyugalmazott igazgatója tartott előadást a Lencsési Közösségi Ház szabadegyeteme keretében, amelyet főleg az Európai Unió problémáira hegyezett ki. 
Fotó: Licska Balázs

A nyugati keresztény kultúrkör jelentette az alapot

Szólt a biztonságpolitikai kérdésről is, hogy az függ a NATO-tól, és hogy az Európai Unió rászorul az amerikaiak támogatására. Identitásválságról ugyancsak beszélt: az Európai Unióban az alapokat a nyugati keresztény kultúrkör elvei jelentik. Viszont a második világháborút követően jöttek a bevándorlók. Nyugati keresztények nem érkezhettek – mivel azok vagy a közösség tagjai voltak vagy szovjet fennhatóság alatt álltak –, jöttek tehát a törökök, az arabok, az afrikaiak, az egykori gyarmati országokból. Demográfiai szempontból is kezdett átalakulni a társadalom.

Tudták-e, hogy milyen országokat vesznek fel?

Felvetette: helyesen tették-e, hogy felvették 1981-ben Görögországot, egy bizánci hagyományokkal rendelkező, ortodox vallású országot, hiszen ezzel a nyugati keresztény kultúrkör fontossága rögtön megkérdőjeleződött. Kérdés szerinte, hogy tudták-e, 2004-ben milyen országok csatlakoznak. Nem rejtette véka alá, hogy a fő motiváció a piacszerzés lehetett a keleti nyitással, de jött Ciprus – van Ciprus meg Észak-ciprusi Török Köztársaság –, a három balti ország, ahol több százezer orosz él. Bekerítették a kalinyingrádi területet, ami Oroszországhoz tartozik.

Közben felvették a Kárpát-medencét, benne a magyar-szlovák és a magyar-román kisebbségi problémákkal. 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária, ezzel pedig tovább folytatták azt, hogy ortodox kultúrkörrel bíró országokat hoztak a közösségbe, illetve ezzel bekerítették lényegében a Nyugat-Balkánt, ahol ortodoxok és muzulmánok élnek többségében. Rátért a vallási kérdésekre is, miszerint nem mindegy, hogy ki milyen kultúrkörben nevelkedik.

Ez a helyzet a spanyoloknál és az olaszoknál

Kitért konkrét országokra, és azokkal kapcsolatos problémákat is felvetett. Spanyolországról elmondta, hogy messze nem egységes állam. Az északi része fejlettebb, ők termelik meg azt, amely révén fejlesztik a középső és a déli részeket. Szólt a katalánokról, a baszkokról és a galíciaiakról, akik autonómiával rendelkeznek, és megemlítette, hogy amikor az FC Barcelona és a Real Madrid az El Clásico keretében összecsap, akkor a katalánok csatáznak a spanyolokkal.

Olaszország esetében felhozta, hogy miként működik az autonómia Dél-Tirol esetében, ahol jellemzően németek élnek. Bár elvileg 1861 óta van egységes Olaszország, nincs szó egységről, és Spanyolországhoz hasonlóan itt is jellemző, hogy az északi rész fejlettebb a délinél. A tömeges migráció nem csak a spanyoloknál, Itáliában ugyancsak óriási problémákat okoz.

Nincs belga nemzet

Belgium kapcsán azt mondta: nincs belga nemzet. Északon flamandok, vagyis hollandok élnek, míg délen vallonok, azaz franciák, és a két terület élesen elkülöníthető egy vonal mentén, egyébként ezen fekszik Brüsszel, amely multikulturális nagyvárossá vált. Hozzátette: a flamandok és a vallonok nem igazán tartanak kapcsolatot egymással, mindkettő külön parlamenttel is rendelkezik, egy sok tekintetben megkettőzött országról van szó.

Egymillió orosz él a három balti országban

Szólt a balti államokról, így Észtországról, Lettországról, Litvániáról, azok történelméről. Ezekben az országokban összességében 1 millió orosz él. Beszélt a Litvánia és Lengyelország, tehát az Európai Unió és a NATO által közrezárt kalinyingrádi területről, amely addig fel sem tűnt, amíg a Szovjetunió része volt, most pedig egy orosz exklávé, haditengerészeti támaszponttal. Eredetileg Königsberg volt, de a németeket megölték, elüldözték, kitelepítették: 1 millióan élnek itt, közülük 820 ezren oroszok.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában