Gasztronómia

2024.02.12. 09:49

Itt a tuti fánkrecept a farsang farkára, torkoskodhatunk is belőle

Nyemcsok László

Íme, a tuti recept

Forrás: Shutterstock/ illusztráció

Akik még nem sütötték meg a farsangi fánkot, azok sem késtek le semmiről, hiszen akár csütörtökön is torkoskodhatnak belőle, ha zsírban sütik is. Egy tuti recepttel szolgálunk Prohászka Béla Békés vármegyei olimpiai aranyérmes mesterszakácsnak és a békéscsabai Sánta Anikónak köszönhetően. Előtte azonban érdemes tisztázni a farsang farkát, a húshagyó keddet, a hamvazószerdát és a torkos csütörtököt.

A farsang egykoron a párkeresés időszaka volt Békésben is. A lányok fánkot adtak annak a fiúnak, akit kiszemeltek maguknak, a fiúk pedig fánkocskának becézték kedvesüket. Ha egy pár együtt tört ketté egy ilyen süteményt, szinte biztosan közel volt az esküvőjük, ugyanis a fánk oldalán körbefutó szalag a karikagyűrű jelképének számított.

A torkos csütörtökről megoszlanak a vélemények

Salamon Edina, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum néprajzkutató muzeológusa hangsúlyozta, a farsang a csabai szlovákoknál a nagyböjt előtti utolsó három napra, az úgynevezett farsang farkára összpontosult. Ekkor öltötték magukra férfiak és nők a maszkokat, álarcokat, és fel-alá járkáltak az utcákon, szervezett menetekben. Majd bálokba, fonókba megérkezve táncos mulatságokat tartottak. Ez afféle vidám télbúcsúztató volt.

A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás szinte kötelezőnek számított. A disznótoroknak köszönhetően volt is mit tenni az asztalra. Békéscsabán a különleges farsangi ételek között a fánkot, a pattogatott kukoricát tartották számon, esetleg kelt tésztát sütöttek.

A régi magyar népszokás szerint a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe.

A torkos csütörtökről már megoszlanak a vélemények, de mindkét verziónak van alapja és logikája. Az egyik szerint a hamvazószerda előtti utolsó csütörtökön fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket, például fánkot, valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni. A hamvazószerda utáni torkos csütörtöknek egyes források szerint a gazdaságosság a magyarázata, az hogy a háztartásban megmaradt húsételek, hogy ne vesszenek kárba. Bár nem hús, de ide tartozott a megmaradt fánk is, amit régen nem étolajban, hanem zsírban sütöttek.

A fánk sütése a legkritikusabb pont 

Prohászka Béla – aki a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke is – kiemelte, a legelterjedtebb fánk a szalagos, ami az édességen körbefutó világos csíkról kapta a nevét. Ez jelzi, hogy tökéletesen sült meg, de ezt nem könnyű megvalósítani.

– A kiindulópont, hogy ne legyen túl kemény az összegyúrt tészta, ha kissé híg, szebb lesz a fánk formája – hangsúlyozta. – Használhatunk szaggatóformákat is, de akkor lesz igazi a fánkunk, ha kézzel és szemmértékkel szaggatjuk, majd golyókká formáljuk őket. A hőmérséklet nagyon sokat számít. Igaz ez az alapanyagokra és a munkafolyamatra is. A hozzávalók legyenek szoba-hőmérsékletűek, viszont a tészta kelesztésére válasszunk még melegebb helyet, ha tudunk.

Prohászka Béla kiemelte, a sütés a legkritikusabb pont. Ha az olaj túl meleg, a fánk külseje megbarnul (esetleg meg is ég), de a belseje nyers marad. Ha viszont nem elég meleg a zsiradék, akkor a tészta magába szívja az olajat, és nem, vagy csak nagyon lassan sül meg. Az ideális hőmérséklet a 160 fok.

A fánkok mérete sütés közben megnövekszik, ezért nem szabad telepakolni a serpenyőt. Amikor az olajba tesszük a fánkokat, mindig ügyeljünk arra, hogy a megkelt fánk teteje kerüljön alulra. A megfordításig tegyünk egy fedőt az edényre, utána viszont szabadon süssük, így szebb lesz a szalag a kész fánkon.

Íme, a tuti recept

Farsangi fánk Prohászka Béla és Sánta Anikó módra, négy személyre

Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 3 dl tej, 4 db tojássárgája, 6 dkg vaj, 3 dkg élesztő, 3 dkg kristálycukor, 1 csomag vaníliás cukor, 4 cl rum, 1 db citrom, csipet só, 10 dkg porcukor, 20 dkg sárgabaracklekvár, 1 l étolaj.

Elkészítés: a lisztet egy edénybe átszitáljuk, langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A tojássárgáját, a reszelt citromhéjat, a vaníliás cukrot, a rumot és a sót belehelyezzük a lisztbe, és összegyúrjuk a felfuttatott élesztővel. Hozzáadjuk a felolvasztott vajat, összedolgozzuk. Letakarva, meleg helyen 50 percig kelesztjük, lisztezett nyújtólapra helyezzük, 1-1,5 cm-re kinyújtjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk, és letakarjuk 15 percig pihentetni. Egy megfelelő edényben bő zsiradékot (étolaj) hevítünk fel. A fánkok közepét benyomkodjuk, majd kis adagokban – lyukas oldalukkal lefelé – sütni kezdjük és lefedjük. Mikor megsültek, a fedőt levesszük, megforgatjuk, és így lesz szalagos a fánk. Az olajból kivéve lecsorgatjuk, tálaláskor sárgabaracklekvárt és porcukrot kínálunk hozzá. Az elkészítési idő 120 perc. Séftipp: a fánk tésztájába áttört túrót is keverhetünk.

A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más, ezért a mozgó ünnepek csoportjába tartozik, húsvétvasárnaptól számolják vissza. Két egyházi ünnep közé ékelődik: a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. Kezdőnapja tehát mindig január 6-án, vízkeresztkor van, zárónapját az határozza meg, hogy hamvazószerda az adott évben milyen napra esik. Idén február 14-ére, húsvét pedig március 31. vasárnap és április 1, hétfőn lesz.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában