Egy vödör moslékot sem ehet a disznó: reagáltak Békésben

Tilos a hízók moslékkkal etetése Békésben, miként szerte az országban. A hatóságok válasza újra csak az, mint évek óta: a rendelet előírja, hogy tilos az élelmiszer-hulladék (moslék) feletetése a sertésekkel. Békéscsabán egyre több kistermelő foglalkozik hizlalással és kolbászkészítéssel, teljes értékű takarmányt adnak a jószágoknak, sem otthon, sem közétkeztetésből származó élelmiszer-hulladékot nem etetnek állataikkal.

Nyemcsok László

A Békés vármegyei sertéstartó gazdaságokban is tilos élelmiszerhulladékkal (moslékkal) etetni a disznókat, és mindezt az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek ellenőriznie kell. Élelmiszer-hulladéknak az az emberi fogyasztásra szánt, élelmiszerekből származó hulladék minősül, mely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákról vagy a sertéstartó háztartásából kerül ki.

Egy Békés vármegyei, falun élő családnál mi sem természetesebb, mint hogy a konyhai hulladákot odaadják a hízóknak. A jószágok jobban is kedvelik is, mint a kész takarmányt. Rendelet írja elő azonban, hogy tilos az élelmiszer-hulladék feletetése a sertésekkel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) közölték, ha valaki kizárólag saját célra, a saját házánál nevel disznót, rá is vonatkozik, hogy nem etetheti moslékkal az állatot. A Nébihnél közölték, mindennek a szakmai oka az, hogy bizonyos betegségeknél – afrikai és klasszikus sertéspestis, ragadós száj-, és körömfájás –, a kórokozó behurcolásának, továbbterjedésének egyik jelentős módja, ha élelmiszer-hulladékokkal, moslékkal etetik az állatokat. Ez ugyanis fertőzéshez vezethet. Arra is kitértek, hogy amennyiben Magyarország (illetve az EU) nem tartana fenn ilyen jogszabályi előírásokat, úgy súlyos kereskedelmi korlátozásokkal, exporttiltásokkal kellene szembenéznie, például nem lenne lehetséges külföldre exportálni egyes magyar élelmiszerárukat.

A Nébihnél leszögezték, hogy konyha, vendéglátóhely nem adhat tovább élelmiszerhulladékot sertések etetésére, egy étterem nem adhatja oda saját dolgozóinak a keletkezett maradékot saját hízó nevelésére, magánszemély pedig nem etethet konyhai hulladékot a disznajával.

Viszont speciális esetekben (például állatmenhelyeken, gyepmesteri telepeken, külön engedély birtokában) mégis felhasználhatók bizonyos élelmiszer-hulladékok állatetetésre, feltéve, hogy a helyszínen élelmiszer-termelő gazdasági haszonállatot nem tartanak.

Juhász György és felesége, Bori, akik már többször nyertek a Csabai Kolbászfesztiválon, elmondták, moslék- és tápmentesen hizlalják a jószágokat.

– Jellemzőn árpát, takarmánybúzát, tritikálét és kukoricát használunk az etetésnél – ecsetelte Juhász György. Fehérjénél kerüljük a szóját, ami vizesíti a húst, ezért a borsó nálunk a nyerő. – Az ételmaradékokról az a véleményem, hogy egész más egy olyat odaadni a jószágnak, ami mondjuk az aznapi ebédről maradt, mint egy nagy közétkeztetési konyha maradékát megetetni haszonállatainkkal.

Sosem jutott eszükbe, hogy bármilyen káros következménye lehet

Több kondorosi, csak a saját család számára sertést hizlaló lakos elmondta, gyermekkorukban egyértelmű volt, hogy moslékkal etették a sertéseket otthon. Ezt látták őseiktől, ebben nőttek fel, eszükbe nem jutott, hogy ennek bármi káros következménye lehet.

Mivel soha, senkinek nem esett baja attól, hogy moslékon nevelkedett disznó lett az áldozata, nem is foglalkoztak ilyesmivel. Persze, aki manapság sertést tart, igyekszik teljes értékű takarmányt adni a jószágoknak, és ez leginkább a gabonákból készült „menüt” foglalja magában. Egy a lényeg, hogy a hízó a lehető legjobban hasznosítsa a takarmányt, a fogyasztó javára.