Az 1956-os hősökre emlékeztek a Békéscsabai Irodalmi Estek keretében

Frankó Attila, a Békéscsabai Irodalmi Estek ötletgazdája, a Szeretlek Békéscsaba Egyesület elnöke elmondta, hogy nem először tartottak kulturális rendezvényt a Békéscsabai Szakképzési Centrumban. A mostani eseménynek különlegességet adott, hogy nemcsak megemlékeztek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, hanem kihirdették a BSZC-s diákok számára meghirdetett pályázat eredményeit is. 

A megemlékezésen elhangzott, hogy az elszánt nemzet nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára, és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával; és hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Október 23-a után, november 4-én a szovjetek hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen, az adatok szerint a harcokban kettőezernél is több magyar esett el, negyedmillióan menekültek Nyugatra. A résztvevőket 1957-től tömegesen bebörtönözték, sokukat kivégezték.

A rendezvényen felolvasták Huszár Endre: Vitéz Hrabovszki László című művét is. Huszár Endre elmondta, hogy a tavaly írt novellában Hrabovszki László élettörténetét dolgozta fel, aki tulajdonképpen Fekete Pál, a megyei forradalmi bizottság elnökének általános helyettese volt. A szerző hozzátette, hogy Hrabovszki László életével kapcsolatban rengeteg kutatómunkát végzett, több 1956-os hiteles forrásból, például Lőcsei Pál írásaiból szerzett be információkat.

Az akkor 20 éves fiatal a Vízműben végzett, majd a Műegyetemen tanult, részt vett a fővárosi harcokban is, ő hozta Békéscsabára és szerte a környékre a történések hírét első hiteles forrásként. Békét kért, kiemelte, nincs szükség semmi atrocitásra. A forradalom és szabadságharc leverését követően bebörtönözték, és nem engedték vissza Békés megyébe, így Fejér megyében, Székesfehérváron telepedett le. A rendszerváltást követően kiérdemelte Fejér megye díszpolgári címét, a történelmi vitézi rend tagjává választották, megkapta a Maléter Pál Emlékérmet.

A szakképzési centrum tanulóinak szóló pályázattal kapcsolatban dr. Bódi Beáta, a Békés Vármegyei Kormányhivatal igazgatója elmondta, hogy a pályázatot a kormányhivatal, a Békéscsabai Szakképzési Centrum és a Szeretlek Békéscsaba Egyesület hirdette meg Vánsza Pál, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége vármegyei elnökének javaslatára. Azt kérték a diákoktól, hogy gyűjtsék össze, dolgozzák fel, mutassák be 1956 helyi, vármegyei sajátosságait, de cél volt az is, hogy megismertessék velük a Fekete Pál-emlékszobát.

Az egyéni és csoportos kutatásoknak köszönhetően a fiatalok – a felkészítő pedagógusok segítségével – történeteket, sorsokat, illetve ezzel együtt a nemzeti identitást és a szabadságvágyat is bemutató pályamunkákat készítettek. Azzal, hogy a BSZC tagintézményei a középiskolai megemlékezésekbe is beillesztették ezeket a műveket, több diákkal ismertették meg, hogy mi történt itt 1956-ban. 

A pályamunkák bírálatában Vánsza Pál mellett részt vett dr. Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, valamint Ugrai Gábor, a Belvár történelemtanára, a városvédő és városszépítő egyesület elnöke. Ugrai Gábor hangsúlyozta: 1956 nemcsak Budapest, hanem a vidék forradalma is volt. Örült, hogy nem minden értekezés ugyanazt taglalta, és hogy a fiatalok forrásokra is hivatkoztak, illetve, hogy hangsúlyozták: az akkori vezetők bölcsességének köszönhetően Békéscsabán november 4-e előtt nem volt halálos áldozata az eseményeknek.