A víz drámája figyelmeztet leginkább a klímaváltozásra - galériával

– Míg a 20. század az olaj, a 21. század a víz évszázada. Aki felvetette, hogy az ivóvízért nagyobb harcok fognak folyni, mint a nyersanyagokért, jó helyen kapiskál – világított a lényegre Dr. Áder János, aki a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Hozzátette, hamarosan kezdődik a COP28 klímakonferencia az Egyesült Arab Emirátusokban; a tagállamoknak 2030-ig meg kellene háromszorozniuk a megújuló energiával kapcsolatos beruházásaikat. Hangsúlyozta, minden évben sokan összegyűlnek az ENSZ égisze alatt, fogadkoznak, határozatokat hoznak, ám a légkör szén-dioxid koncentrációja továbbra is nő. A G20-ak (a kibocsátás 80 százalékáért felelős, leginkább fejlett országok) megállapodása lenne kívánatos, élén Kínával és az Egyesült Államokkal. 

– Az energiafogyasztás még mindig fosszilis hordozókra épül, aminek következtében nő a légkör szén-dioxid-koncentrációja, a hőmérséklet, viszontagságosabbá válik az időjárás, felborul a hidrológiai ciklus – sorolta. Hozzátette, míg hazánkban természetes, hogy folyik a csapból a víz, a világ nagy részén nem az. Vagy nincs, vagy kevés, esetleg emberi fogyasztásra (forralás után is) alkalmatlan. 

– Minden második földlakó juthat szükségleténél kevesebb vízhez 2050-re. A palackozás pedig nem megoldás a kitermelés, a csomagolás, a szállítás, az elhelyezés költsége, környezeti lábnyoma miatt. A meglévő hálózatokat kell karbantartani, működtetni – összegezte, miközben a diákok az interaktív kérdez-felelek során megtudhatták, hogy a bolygó összes vizének mindössze 2,5 százaléka édes, és csak 0,07 százaléka felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető. Áder János példákat villantott fel: a görögországi Zagorán nemrég egytelen nap alatt leesett az éves csapadékmennyiség, 780 milliméter. Az indiai Delhiben 153 milliméter okozott komoly bajt, de Líbiában, Kínában is pusztított az ár. Közben a Mont Blanc-nál olvad a gleccser, Grönlandon intenzíven húzódik vissza a jég. Van sziget, ahonnan Ausztráliába költöztetik az embereket, ez lesz Kiribati sorsa is, mert elnyeli az óceán. Ezzel szemben Afrikában a kevés víz drámája zajlik; Kenyában, Etiópiában, Szomáliában négy éve nem esett elegendő csapadék. 

Elhangzott, az USA leggazdagabb államában, a megaaszállyal sújtott Kaliforniában van olyan város, ahol már korlátozták az öntözést és a lakosság vízellátását. Hazánk is érintett: rengeteg az aszálykár, a Homokhátság félsivatagos területté vált, a víz pótlása megoldásra vár. 

– A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük – húzta alá, majd elárulta, a 60-as években még 2 millió tonna PET-palackot állítottak elő, most ennek négyszázszorosát. Hangsúlyozta, öt másodperc legyártani, öt perc elhasználni, de ötszáz év, mire lebomlik, és a mikroműanyag szervezetre gyakorolt hatásait még nem is ismerjük pontosan. Jó hírrel is szolgált Áder János: elmondta, a PET-ek visszagyűjtése beindul, január elsejétől az üveggel és az alumíniummal együtt betétdíjas lesz itthon is.

– Ugyanakkor a szennyvíztisztítás során keletkező metánt már egyre több hazai telepen hasznosítják, a MOL visszagyűjti a használt étolajat és rengeteg magyar találmány (párából vízelőállító, csurgalékvíz-tisztító, ipari-, biológiai szennyvíztisztító, vízminőség-elemző, vízmonitorozó, olajszennyezések kezelésére szolgáló vegyület) ad reményt. 

Szó esett a háborúk társadalmi, gazdasági következményeiről, környezeti hatásairól, valamint a Magyarországra tervezett akkumulátorgyárak vízigényéről, ökológiai lábnyomáról is. Áder János hangsúlyozta, az akkumulátorok nem ördögtől valók, használjuk őket nap mint nap. A gyárak nem fosztanak meg az ivóvízkincstől, nem szennyezik a vízbázist, ugyanis csapvíz nem is kerül be a rendszerükbe. Megtisztított kommunális szennyvízzel hűtenek, aminek nagy része elpárolog, a maradék pedig zárt rendszerbe kerül. Ha nem történik baleset, nincsen szennyezés. Az akkumulátorok újrahasznosítására is adott a korszerű technológia, de összegyűjtésüket, szállításukat még racionalizálni kell. A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től itthon is csak elektromos meghajtású autókat lehet üzembe helyezni. A kontinensen évente 12 millió autót gyártanak, az autóipar itthon is százezreknek ad munkát. 

– A legfontosabb a biztonság, amit a szigorúbb határértékekkel, szankciókkal garantálni lehet. Az elektromos autók csak akkor környezetbarátok, ha az általuk használt áramot a nap, szél, az atom energiájából nyerik. A fosszilis tüzelőanyagok mértékének csökkentése is ezek, valamint a geotermikus energia által lehetséges. 

Ezt belátta az Unió, és 2050-ig a gáz- és az atomenergia is zöldnek minősül – sorolta Áder János, aki szerint Magyarország szennyezettsége nem mondható nagynak. Kiemelte, a Mátrai erőművet is bezárják, az energia nagy részét jelenleg is atomerőművel termeljük. Hazánkat a folyók tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy érkeznek, a talajszennyezés sem súlyosabb, mint bárhol máshol a világon, és Trianon óta duplájára nőtt az erdőterületek nagysága. Az energiaszegénység, a gumik, a háztartási szemét, a ruhaneműk elégetése és a szálló por koncentrációja okoz inkább gondot.